123587. lajstromszámú szabadalom • Impulzusokkal dolgozó iránykereső vevő

Megjelent 1940. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÄLYI ^^SÄ- SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123587. SZÁM. V/h. (VII/j.) OSZTÁLY. — T. 6212. ALAPSZÁM. Impulzusokkal dolgozó íránykereső vevő. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphic m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi július hó 2. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 8. Az impulzusokkal dolgozó iránykereső vevőknél a Braun-féle cső ernyőjén rend­szerint az impulzusok álló képét állítják elő. Ehhez váltófeszültségre van szükség, 5 amelyet a kitérítő elektródák egyik pár­- jára kapcsolnak és amely a katódsugarat az ernyőn az idővel arányosan tereli. Az idő függvényében ábrázolt váltófeszült­ségnek pl. az 1. ábrában feltüntetett, 10 ismert fűrészfog alakja van. Mivel a jel­zések megfigyelésére rendszerint csak a világítóernyő középső részét szokták fel­használni, a'kitérítőfészültségét a 2. áb­rában feltüntetett alakban is előállíthat-15 juk. Evvel elérjük azt, hogy a katódsugár a kép középső részén különösen hosszú, az idővel arányos utat fut be és így a jelzés e helyütt mintegy szét van húzva, míg a feljegyzés sebessége a kép szélein 20 megfelelően kisebb. Ügy az 1. mint a 2. ábrák is az (E) kitérítőfeszültséget az idő függvényében tüntetik fel. Átkapcsolással dolgozó irány keresőnél eljárnak úgy is, hogy a vevőkeret feszült-25 ségét a segédantenna feszültségével úgy kombinálják, hogy a keretfeszültség az egyik kapcsolási fázisban a segédantenna feszültségéhez hozzáadódik, a másik fá­zisban abból kivonódik. Az átkapcsolás 30 elvégezhető úgy, hogy a keretfeszültséget az anódoldalon ellenütemben kapcsolt két cső rácsaira vezetjük, miközben vál­takozva az egyik csövet zárjuk és a másikat nyitjuk. A nyitást és zárást pl. 35 motorkapcsolóval végezzük. A találmány értelmében azonban, az impulzusok átkapcsolásával dolgozó iránykeresőknél motorkapcsoló helyett a kerettel kapcsolt csövek nyitására és zárására a kitérítő váltófeszültséget hasz- 40 náljuk. Különösen célszerű, ha oly feszült­séggel dolgozunk, amelynek időbeli le­folyását a 2. ábra mutatja. A találmány szerinti megoldás elvi kapcsolási vázlatát a 3. ábrában tün- kö­tettük fel. (Üj) az ellenütemben dolgozó transzformátor, melynek primer oldalára kapcsoljuk a rajzban fel nem tüntetett billenőkészülékből vett és a (K) kapcsok­hoz vezetett kitérítő feszültséget. A (K) 50 kapcsokra kapcsolt átkapcsolófeszültség az (Üj) transzformátoron át a két kap­csoló csövet ellenütemben befolyásolja, úgyhogy azok az (F) bemenő körbe» uralkodó nagyfrekvenciás feszültséget 5& anódoldalon 180°-kal eltérő fázisban kap­csolják az (Ü2 ) átvivő szekundér oldalára. Mint a 4. ábrából látható, a két kapcsoló­cső karakterisztikáik (A) könyökén dol­gozik. A trapézalakú átkapcsolófeszültség 60 az egyik félperiódusban a felső, a másik félperiódusban az alsó csövet nyitja. A nagyfrekvencia tehát váltakozva egyszer a transzformátor primer oldalának felső felén, másszor a primer oldal alsó felén, 65 van, minek következtében az átkapcsolás megtörténik. A csövek mindkét rácsára a felvett példában néhány (pF) kapacitású (D) kondenzátoron át csatoljuk azt a nagy- 70* frekvenciájú feszültséget, amelyet a vevő­keret a (F) bemenőkörön át ad. A két cső rácskörében vannak a (Rg ) ellenállások és az anódkörben az (Ü2 ) kimenő transz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom