123559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvaknak beoltására nitrogéngyüjtő baktériumokkal
__^ 'Megjelent 194Q. évi április hó 15-én. •''V. - • MAGYAR KIRÁLYI «SHÄ SZABADALMI BIRŐSÁG ,: - ^ SZABADALMI LEIRÄS 123559. SZÁM. X/H. OSZTÁLY. — M. 11319. ALAPSZÁM. Eljárás vetőmagvaknak beoltására nitrogéngyüjtő baktériumokkal. Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek R.-T. cég-, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi április hó 15. A talajbaktériumok nitrogéngyüjtőcsoporíjába tartozik a Bacterium radicicola, amelynek a pillangósvirágú növények termesztése szempontjából különö-5 sen fontos szerepé van. Ismeretes, hogy az említett baktérium, illetve ennek a különféle pillangósvirágú növényekhez alkalmazkodott biológiai fajtái, a növény gyökereit inficiálják, az ezeken előidézett 10 borsó- és egész mogyórónagyságú gumókban rendkívül elszaporodnak és az általuk megkötött nitrogént, vegyületek alakjában, közvetlenül átadják a növénynek. Vannak termőtalajok, amelyekben a ter-15 meszteni kívánt pillangósvirágú növény a neki megfelelő baktériumfajtát nem találja meg, ami pl. here-, borsó- és babféleségek esetén ritkán, de pl. szójabab vagy csillagfürt esetén gyakrabban fordul 20 elő. Ezért már régebben is szokásos volt a megfelelő baktériumokban szegéry talajokat baktériumokkal „beoltani", legegyszerűbben pl. oly kép, hogy a bevetendő talajba ilyen baktériumokban dús 25 földet kevertek bele. Ujabban ezen a téren is rátértek a baktériumok gyárilag előállított tiszta tenyészeteinek alkalmazására. A tiszta tenyészeteket mesterséges táptalajon, rendszerint agar-agaron 80 tenyésztik ki, azokkal a módszerekkel, amelyeket tiszta baktériumtenye'szetek ipari előállítására általában alkalmazni szoktak. Az így kapott tiszta tenyészeteket a gyakorlatban úgy használják fel, 35 hogy velük a magvakat, ezek elvetését közvetlenül megelőzően, pl, rávitel útján beoltják. Ez az eljárás a vonatkozó előírások kellő betartása esetén odavezet, hogy a fejlődő gyökereket a szóbanforgó baktériumok megfelelően inficiálják. A 40 tiszta tenyészetek alkalmazásának azonban, kétségtelen előnyei mellett, számos hátránya is van. A tiszta tenyészetek ugyanis nagyon érzékenyek és huzamosabb ideig csak a beszáradás és fó elpusztulás kockázatával raktározhatok. A tiszta tenyészetekké] továbbá, a magvakat közvetlenül elvetésük előtt, vagyis úgyszólván a helyszí- ,, nen éspedig a napfénytől messzemenően 50* védett, sötét, hűvc's helyen kell beoltani, nehogy a baktériumok már a vetéskor károsodjanak. A baktériumoknak a talajban való kellő mérvű elszaporodása azon- , ban még akkor sem érhető el biztonsággal, 66 ha a magvaknak a tiszt a tenyészett el váló beoltása teljes szabályszerűséggel történik. Ennek az az oka, hogy a bár eredetileg a talajból szerzett, de a tiszta ,. tenyészetek előállításához szükséges szá- go mos ál olt ásón és egyéb szokásos kezelésen átment baktériumok többé-kevésbé gyengült ellentállóképesscgűek, amiérlis ezek, újból a talajba kerülve, már aránylag kevéssé kedvezőtlen körülmények között 65 is, könnyen elpusztulhatnak. A találmány eljárás a pillangósvirágú növények vetőmagjainak nit roger gyűjt őtyaktériurnokka] való beoltására, töiely- , nek az a Jéryege, hogy a vetőmagvakat 70 pl. a porcsávázésban szokásos módszerekkel, célszerűen az ilt használt béren- ' dezések felhasználásával, száraz,, poralakú baklériumos oltóanyaggal vorjuk be. Ez a baktériumos ollcaryag a pillán- 75 gósvirágú növények gyökerein található gumószerű daganatok, illetve képződmények porításával kapott anyag. Ezt
