123529. lajstromszámú szabadalom • Feszültségszabályozó berendezés

Megjelent 1940. évi április hó l/»-én. MAGTAR ti RÍ LT I wfÖX SZABAD ALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123529. SZÁM. Víl/g. OSZTÁLY. — E. 3242. ALAPSZÁM. Feszültségszabályozó berendezés. Erőátviteli és Világítási r.-t. césr, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi március hó 26. Ismert tapasztalat az„ hogy ugyanazon, wattfogyasztás mellett a kisebb feszültségű lámpáknak nagyobb a fényteljesítménye, mint a nagyobb feszültségűeké, azaz a ki-5 sehh feszültségű lámpák gazdaságosabbak a nagyobb feszültségűeknéi. Éppen ezért szokásos sorosan kapcsolt lámpákat a há­lózati feszültségre kapcsolni, miáltal az egyes lámpák kisebb feszültségűek lehet-10 nék, mint a hálózati feszültség. Ez elren­dezésnek hátránya az; hogy a lámpák tneím teljesen egyforma belső ellenálll ássál ke­rülnek ki a gyártásból, miért is a feszült­ség nem oszlik el egyenlőéin rajtuk. A sora-15 san kapcsolt lámpák között lesznek tehát túlfeszített lámpák, lesznek továbbá olya­nok is, melyek feszültsége kisebb, a névleges feszültségnél. A lámpák feszültsé­gének gyártásuk folytán előálló egyeinlőt-20 lensége még fokozódik akkor, ha a hálózati feszültség is ingadozik: pl. ha ez növekszik, mert ily esetben az amúgy is tülfeszíteitlt lámpaegységek, még nagyobb feszültséget kapnak és ezért gyorsan ki is égnek. 25 A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a sorosan kapcsolt lámpák névleges feszült­ségének összege megegyezik a kapocsfe^ szülitiséggel, akkor az egyes lámpák fieszüllt­ség-^eltérése azokon a határokon belül ma-30 rad, amelyeket az izzólámpagyárak még elfogadható túlfeszítésnek minősítenek. Ha azonban a kapocsfeszültség ez értéket csak 5o/o-kal túllépi, akkor már akadnak oly lámpák is, melyek 10°/o-kal vannak túli-35 feszítve, ezek pedig igen rövid élettarta­múak. E, hátrányt kiküszöböli a találmány, mely lehetővé teszi, hogy a kapocsfeszült­ség állandó értéken maradjon. A találr­mány szerint a sorba-kapcsolt lámpák név- 40 leges feszültségeinek: összege' kisebb, mint a hálózati feszültség, mégpedig oly érték­kel, hogy e különbséget fetszültiségszabá­lyozó fojtótekercs vehesse fel. Ha pl. 7 drb. 24 Voltos lámpát kapcsolunk soro- 45 san 220 Voltos hálózatra, akkor a feszült­ségkülönbség 220—168,, azaz 52 Volt lesz. Ezt az 52 Volt feszültséget vétetjük fel a találmány szerinti változtatható légrésű fojltiótekerccsel. A fojtótekercs fegyverze- 50 tét a mágneses húzóerővel, szemben rugó vagy ringók tartják egyensúlyi helyzetben. Ha a feszültség emelkedik, akkor a lám­pákon és a fojtótekercsem, keresztül folyó áram erőssége növekszik, tehát ezzel .együtt 55 a fojtótekercs amperimenietszáma is, ezért fegyverzetét jobban behúzza, légrése csök­ken, induktivitása, azaz induktív ellenál­lása ezért növekszik, tehát lefojtja a fe-, s'zültség növekedést is. Ha a feszültség 60 csökken, akkor a fordított folyamat ját­szódik le, miért is. a lámpák feszültségei eikkor is a megengedett határok között marad. ' A szabályozó fojtótekercset a találmány 65 értelmében úgy kell méretezni, hogy a feszüiitségingadozás okozta légrésválítozás; az induktív ellenállást oly mértékben változ­tassa meg, hogy az áramerősség a gyakor­latilag megengedett haltárok között marad. 70 jpn, azaz az induktív ellenállás változása a feszültségingadozásokat gyakorlatilag ki­egyenlítse. Ennek megvalósítása a 'találmány ér­telmében azt a követelményt is kielégíti, 75 hogy a légrés változtatásával a mágnese«

Next

/
Oldalképek
Tartalom