123507. lajstromszámú szabadalom • Egy darabból álló ablakos levélpapír-boríték

Megjelent 1940. évi április hó 1-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123507. SZÁM. XILI/D. OSZTÁLY. — M. 11360. ALAPSZÁM. Egy darabból álló ablakos levélpapír-boríték. Molnár Mór nyomdatulajdonos, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi június hó 9. Kiállítási elsőbbsége 1939. évi április hó 28. A találmány oly levélpapír, mely saját magának borítékjaként használható anélkül, hogy külön borítékcimzést kellene alikalmazni. A találmány lényege az, hogy 5 a levélpapírnak ugyanazon álló, vagy fekvő sávrészében, mely a címzést tartalmazzaj,, ablak van elhelyezve olymódon, hogy a papír összehajtogatott helyzeitében az ablak a cimzéssel ellátott részt fedi. Ablakos 10 borítékok ugyan ismeretesek már, ezeknél azonban a borítéktól különálló levélpapírt alkalmaznak, ami természetesen többletekiadással jár, amellett pedig ezeknek ne^ hézkes a kezelésük is, minthogy a papír-15 nak megfelélő irányban való összehaj togattása és borítékba helyezése körülményes munkát okoz. A találmánynál elmarad a külön levélboríték alkalmazás ával járó többletköltség, valamint a papír borítéko-20 lásának körülményes munkája, a megírt levélpapírt egyszerűen összehajtogatjuk ós széleit alkalmas módon leragasztjuk, miáltal a papír már borítékolva is van. A találmány a csatolt rajzon példakép-25 pen felvett több kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az 1. ábra a levélpapír belső oldalának nézete kiterített helyzeitben, a , 2. ábra a borítékká összehajtott levél-30 papír homlokoldalának nézete, a 3. ábra a borítékká összehajtott levélpapír hátsói oldalának nézete, a 4. és 5. ábra a levélpapír két további kiviteli alakjának belső oldalnézete kiterí-35 tett helyzetben, a 6. ábra az 5. ábra szerinti levélpapír élnézete, részben összehajtott;helyzetbeto^ a 7. ábra pedig a levélpapír egy további kiviteli alakjának belső oldalnézetei. A rajzon (a) jelöli a levélpapírt, (b) 40 pedig a papírnak cimzéssel ellátott részét. A papírnak ugyanazon álló vagy fekvő sávjában, mely a (b) cimzést tartalmazza, a (c) ablak van elhelyezve úgy, hogy a papír asszehajtogatáisaikor az ab- 45 lak a cimzést fedő helyzetbe" kerül. Az 1—3. ábráik szerinti kiviteli alaknál a (c) ablak a papír alsó* sarkában van elhelyezve és a papírnak ugyanazon álló sávjában felül van a (b) cimzés, miáltal 50 a papír kétrét hajtásakor a (b) cimzés a • (c) ablak alá, kerül. Borítékolásnál a papírt négyrét hajtjuk, úgyhogy a (c) ablak a (b) cimzés fölé kerüljön (2. ábra) és ebben a helyzetben a papír széléből kiállói 55 (d) nyelveket ráhajtjuk és ráragasztjuk! a papír hátoldalára (3. ábra). Az össze^hajtott levélpapír mindjárt borítékot is alkot anélkül, hogy külön borítékcimziésre lenne szükség. Külön előnye az ilyen te- 60 vélpapírnak az, hogy a postai bélyegző is rajta van, tehát a levél postai feladása is bármikor igazolható'. A 4. ábra szerinti kiviteli alaknál középen a kétrét hajtás ,helyén a papíron 65 (f) perforálás van. Ebben az esetben csak a perforálás fölötti részre irunk, a perforálás alatti részt csak a borítékoláshoz használjuk fel, a boríték felbontása után pedig ez utóbbi részt leszakíil- 70 hatjuk és eldobhatjuk. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak csak annyiban tér el a 4. ábra szerintitől, hogy az (f) perforálás nem; középen, hanem a levélpapírnak mélyebb részén van elhei- 75 lyezvie oly célból, hogy több hely marad-