123504. lajstromszámú szabadalom • Helymeghatározási eljárás
Megjelent 1940. évi április hő 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIR/tSÁft SZABADALMI LEIRAS 133504. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — L. 7824. ALAPSZÁM. Helymeghatározási eljárás. C. Lorenz Aktiengesellschaft g\yári cég", Berlin-Tenipelhof. A bejelentés napja 1939. évi április hó 27. Németországi elsőbbsége 1938. évi április hó 30. Ismeretesek helymeghatározási eljárások, melyek két különböző irányú sugárzási mező erősségének a vevőoldalon \&\ó összehasonlításába,!! és a kél sugárzási dia-5 gramm egyenlő mezőerejíí vonalainak járművek navigációjára szolgáló vezérvonalak gyanánti felhasználásában állanak. Az ismeretes eljárásoknál a különböző iránydiagrammokat az adóoldalon komplemen-10 térjelek ütemében váltakozva, olyképen vezérlik, hogy az egvik l'ajla jelek (pl. pon'tok vagy a Morsc-jelek a belííjo • mindenkor a másik tajla jelek (pl. vonások vagy a Morse-jelek n betűje^ szüneteibe 15 essenek. A kél iránydiagranun egvenlő mezőerősségű vonalának mentén a kél komplementerjel egy állandó hanggá olvad öszsze, mely a vevőoldalon telefon segélyével lehallgatható. 20 A feint leírt eljárásnál a teleion ál Lali ellenőrzés lehelőségén kívül még azt is megkívánják, hogy a vezérvonalak és az azoktól való eltérések egy optikai jelzőkészülékben láthatóvá legyenek. E célra 25 már kifejlesztetlek néhány eljárást, melyeknek azonban mindnek bizonyos hátrányaik vannak. Az ismeretes eljárások egyike szerint például a két különböiző antennadiagrammot nem komplementerje-30 lek ütemében vezérlik, hanem különböző modulációs frekvenciákkal modulálják. A jelzés frekvenciaérzékeny indikátorokkai történik, melyek a két különbözői modulációs frekvencia közötti amplitudakülönb-35 séget jelzik. Ezen eljárás hátránya a fentemlített eljárással szemben abban áll, hogy a jelzés csak láthatóan lehetséges, hallhatóan ellenben nem. Viszont bizonvos esetekben, például repülőgépeken, fontos, hogy a jelzés ne csak lálhaló. hanem hall- 40-haló is Jegyen, mert a pilótának időnkin l nagyszámú műszert kell figyelnie és ez alkalmakkor előnyös, ha a jelzés hallhatóan történik. Fennáll ezen kívül még az • a. • követelmény is, hogy egyidejű-'lát-: í-öható és 'hallható jeizÄ; esetében mind-1 két jelzésnek kényszerű összefüggésben kell lennie, nehogy az egyik jeJzőáramkörbcn eselleg fellépő zavarok miatt a helymeghatározás bizonytalanná válhasson. 50 Az említett léladalokal már megkísérelték úgy megoldani, hogy az adóoldalon a különböző jel fajiakat különböző modulációs frekvenciákkal modulálják, míg a vevőoldalon a jelmodulációs frekvenciákat 55 egyrészt a látható jelzés céljára szűrőberendezések által különválasztatják és egy jelzőkészülékben egymással összehasonlítják és másrész! a lálhaló jelzés eszköz- • lésére egymás fölé heh'ezik, olymódon, 60' hogy egyenlő lebegő hangok ke.lclkezze.nek , melyeket hallás útján hasonlítanak öszsze egymással. Ezen eljárás azonban azon hátránnyal jár, hogy a látható jelzés jelzőkészülékéhez vezetett különböző hangfrek- ^5. venciák a hallható jelzés jelcinek illemében megszakítódnak és ennélfogva a jelzőkészülék mulatója a jelek ütemében rezeg. A jelzőkészüléknek tehát nagyfokú lehetetlenséggel, illetve csillapítással kel] 70 bírnia, melynek következtében viszont a mulató a repülőgép gyors mozdulataira nem reagál és ennélfogva nem ad pontos helymeghatározást. Az egyidejű látható és hallható jelzés 75-cmlílell hátrányait a Ialálmáuv szerint
