123499. lajstromszámú szabadalom • Önborotva pengefenő betétszerkezet önborotva készülékekhez

Meg-jelent 1940. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123499. SZÁM. IH/B. OSZTÁLY. ÜL- 14804. ALAPSZÁM. Önborotva pengefenő betétszerkezet önborotva készülékekhez. Kapitány Lajos gfépész, Dunaföldvár. A bejelentés napja 1939. évi május hó 25. Az önborotva pengiefenő készülékek hatalmas arányú elterjedése mindjobban előtérbe hozta az azokba alkalmazott borotva pengék élesítésének, illetve fenéséneik kér-5 dését is. Különböző rendszerű és szerkezetű készülékek a legegyszerűbb változattői kezdve kívánják ezt a célt szolgálni, de míg az egyszerűbb megoldásnál a penge inkább köszörülődík, mint fenődik, addig íO a tökéletesebb megoldásokkal működő készülékek jelentékenyebb áruknál fogva nem számíthatnak nagyobb elterjedésre. Akár az egyszerűbb, akár a drágább megoldások érvényesültek, mindig egy külön-15 álló fenő, illetve élesítő készülékről volt szó, vagy ha mégis egyesítették a készüléket a fenőszerkézietteil, úgy azt csak nem szabványos, hanem különleges kiképzésű pengék alkalmazásával tudták elérni. 20 Jelen találmányú betétszerkezet mindeme hátrányokat teljes mértékben kiküszöböli, mert egyrészt szerkezeti megoldása folytán minden önborotvapenge készülékbe mint ki- és beszerelhető betét alkalmaz-25 ható, másrészt mindenféle fajta és gyártmányú szabványos önborotvapenge fenésére, illetve élesítésére alkalmas, felváltva, hol az egyik, hol a másik élt téve használr hatóvá. A betétszerkezetnek az -.önborotva 30 ínyelébe való, valamint a pengének a fenőkészülékbe való be- és kiszerelése olyanymyira egyszerű és üzembiztos, hogy minden külön szakértelem nélkül perceken belül elvégezhető. Ezután a betétszerkezetiet ki-35 csavarjuk és a megélesített, illetve megfent pengét az önborotvakészülék felső részének ráhelyezósével az önborotvakészülékbe borotválásra készen helyezzük. A mellékelt rajz ábrái a betótkészüléik egyik példaképpeni kiviteli alakját vázLato- 4& sain szemléltetik, mégpedig az I. ábra a készüléket elölnézetben, a II. ábra oldalnézetben ábrázolja. Betétkészüléket az önborotva nyelébe, annak felsőrésze eltávolítása után az (1) 15. rögzítőrúd segítségével, melynek toldalékát egy csavarmenet képezi, erősítjük. A betétkészülék szilárd felfekvését a (3) rögzítőcsapok segítik elő. A megélesítendő, illetve megfenendő ön-borotvapengét egy 50> olyan (9) nyomólemezzel ellátott (8) tartólemezre helyezzük, amelynek felső részén a penge felfekvésére több tebszésszerintí formájú (pl. köralakú) (10) domborulat van (melyet szegecseléssel, préseléssel, hoz- 55-. záforrasztással, stb-vel) hozzuk létre. E lemezek alsó része egy olyan hengerre görbül, amely a (2) rámán tengelyszerűen a (7) közvetítő fogaskerék ide-oda való forgatásával fordul el. Az ugyanígy felerő- 60< sített és a (11) fenőszíj által mozgásba hozható (5) henger (6) meghajtó fogaskereke hozza az egész készüléket működésbe. A fenőiszíjat a (4) szíjvezető lemezen az (5) henger alatt húzzuk át és ha a ké- 65 szüléket a fenőszíjon fel- és lemazgatjuk, úgy az súrlódás által mozgásba hozza a (6) meghajtó fogaskereket, amely a (7) közvetítő fogaskerék útján a (9) nyomólemez közié becsúsztatott penge éleit felváltva 70 félkörben átforgatva a fenőszíjhoz szorítja. A lefeinés után a borotvapengét óvatosan megfordítjuk, úgy hogy a penge másik éle kerüljön most már élesítésre és így biztosítjuk azt, hogy egy pengével kielégítő 75-