123498. lajstromszámú szabadalom • Feszültségszabályozó transzformátorrendszer

Megjelent 1940. évi április hó 1-é». • MAGYAR KIRÁLYI Í^SA SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123498. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — K. 14697. ALAPSZÁM. Feszültségszabályozó transzformátorrendszer. Kovács Károly Pál oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 27. Ismeretesek oly feszültségszabályozó íransztormátoirendsizerek, melyeiknek kö­zös, vagy két külön vasmagban létreho­zóit, legalább kit, egymástól független 5 mágír ses körük van, mely mágneses kö­lök oly módon vannak gerjesztve, hogy gerjesztő tekercseik egymással sorbakap­csolva vannak a szabályozandó feszült­ségről táplálva. Ily feszültsógszabályoíző 10 transzformáitorrendszerekkel a szabályo­zás oly módon történik, hogy rövidrezárt tekercsek, vagy menetek segítségével, melyeket a műszaki gyakorlatban és a .következőkbein e leírásban is a gerjesztő 15 (primer) és a gerjesztett (szekunder) tekercsektől való megkülönböztetés cél­jából fe-egéd- (tereiéi") tekercseiknek ne­vezünk, ,a fluxust az egyik vagy a másik mágneses körben a sízaibályoizás-20 nak megfelelően! gyakorlatilag véve tel­jesen közömbösítjük, úgyhogy a fluxus­nak az egyik miűgneses körben való közömbösítése 'esetén a ger;'iesiztő feszült­ség által létrehozott teljes fluxusór-25 tók a mindenkori másik mágneses kör­bon van jelen. A gerjesztett (szekunder) tekercsek, melyek egymással sorban ter­mészetesen a szabályozandó feszültségű vezetékbe vannak iktatva, a mágneses 30 körökben oly módon vannak gombolyít­va, hogy bennük a rajtuk keiresztülmenö fluxusok indukáló hatása alatt ellentétes értelmű feszültségek indukálódnak. B fe­szültségek, mint járulékos feszültségérté-85 kek, előjelük szerint a szabályozandó fe­szültséggel összegeződve, tehát ehhez adódva, ill. ebiből levonódva, a szaíbályo­zatlam feszültségértéknél a járulékos fe­szültségértékkel nagyobb, ill. kisebb sza­bályozott feszüiltségórtókeket inoznak 40 létre, s így a szabályozatlan középérték­hez képest felfelé és lefelé való szabályo­zási értelemben egy-egy szabályozási fo­kot adnak. Az ily ismert megoldások szabályozási 45 célból való működtetése rendszerint azon az alapon történik, hogy a tercier teker­cseket vagy egyetlen lépésben, vagy — fokozatos szabályozás céljaiból — foko­zatosan rövidre zárjuk, vagy esetleg a 50 szabályozási fokozatoknak megfelelő vál­tozó menetszámokkal egymás ellen kap­csoljuk, minek kivitelére kapcsolószer-ke­zeire és pedig annál nagyobb mértékben bonyolult kapcsolószerkezetre- van szűk- 55 »ég, minél több fokozatú szabályozást akarunk létrehozni. Ez ismertetésiből vi­lágos, hogy az ily megoldású szabályo­zóknál mágneses körönként egy-egy, a mágneses kör vastesitéhez képest nem g§ mozgó tercier [tekercsre van szükség. Ismeretesek továbbá ugyanezen szabá­lyozási elv szerint működő oly megoldá­sok is, melyeknél lényegileg egy (közös) tercier tekercs van alkalmiazva, s a sza- SE bályozás e tekercsnek az egyes mágneses körökhöz képest különböző viszonylagos helyzetibe való hozatalával, pl. eltolásával vagy elforgatásával történik, oly módon, hogy e tekercs, változott helyzeteinek I megfelelően, az, egyik, vagy másik mág­neses kör fluxusát kisebb vagy nagyobb mértékben, határesetként gyakorlatilag teljesen lefojtja. A szabályozás ez esetben

Next

/
Oldalképek
Tartalom