123453. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kapcsoló

Megjelent 1940. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123453. SZÁM. Yll/g. OSZTÁLY. — H. 10477. ALAPSZÁM. Önműködő kapcsoló. Patentverwertung-s-Gesellsehaft mit beschränkter* Haftung1 „Hermes", Berlin. A bejelentés napja 1938. évi december hó 14. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 14. A taliálmány aljzat- vagy elemalakhan kivitellezhelő önműködő kapcsoló. Ismeretesek olyan, aljzat- vagy eleimalakú önműködői kapcsollak, melyeknek mozgó és 5 helytálló érintkezői ívkamrában vannak el­rendezve, mely ívkamrába expanziós csa­tornák torkolnak.. Mivel az: ilyen kapcso­lóban az ívkamrak részére rendelkezésre álló hely kicsiny, az ilyen önműködői kap-10 csoió teljesítménye., korlátolt. Ismeretesek olyan kapcsolók is, amelyeknél az. ívkam­rában az ívet hűti3 fémtömegeket rendez­nek éli és ezekkel a szerkezet oltóképessé­gét fokozzák. Ennek az ai hátránya, hogy 15 kisebb áramerősségek esetén, az ív össze­kötő hídját alkotó fémtömege ken az: ív megáll, mert kisebb áramerősségek mel­lett az elektromágneses fuvószerkezet ato­permeneteinek száma kisebb és nem ete>-20 gendő ahhoz, hogy az ívet az expanziós csatornába, hajtsa. Az, elektromágneses, ol­tóberendezést a rendelkezésre áUó kevés hely miatt nem lehet akkorára méretezni, hogy az úgy a kicsiny, mint a nagy áram-25 erősségek mellett jól működjön. Az olyan fuvóterendezések, amelyek kis és nagy ter­helések mellett egyformán jól működnek, az eddig ismert kiviteliben a találmány szerinti kapcsolóknál nem volnának gazda-30 ságos alakban kivitelezhetők. Tekintettel arra, hogy az ilyen önműködő kapcsolókat elosztóhálózatokban mind nagyobb mérték­ben alkalmazzák, másrészt a beépítésre rendelkezésre álló hely mindinkább kor-35 Üátozott és a vezetékkeriesztmeiszeteket mind nagyobb, mértékben kell kihasználni, a törekvés odairányul!, hogy a kapcsolók­nak úgy az alapfelülele, mint a szerkezeti magassága is a llehető legkisebb, teljesít-7 menyük viszont a llehető legnagyobb le- 40 gyen.. A találmány szerinti önműködő kapcso­lónál, melynek érintkezői mágneses mező behatása alatt álló zárt ívkamrában van­nak .elrendezve, a kapcsolóiteljesítmény 45 fokozása végett, az eddig szofcásqs méretű ívkamra megnövelése nélkül, az ívkamrá­ban ferromágneses anyagból, készült le­mezalakú alkatrészeiket úgy helyezünk el, hogy • azok nagyobb felületei a mágtneses 50 erővonallak irányában fekszenek és úgy vajinak elrendezve, hogy azok egymástól! távolsága a kapcsoló érintkezőitől távon Ilodva, folytonosain nő. A találmány értel­mében, továbbá a kapcsoló teljesítményét 55 azKal is fokozhatjuk, hogy a ferromágne­ses anyagból készült résziek között oly anyagból! készült alkatrészeket rendezünk el!,, mely fel melegedése közben az ív ionizá-Ilását csökkentő, illetőleg megszűntető gá- 60 zokat ad lie. Ilyen anyag például a cellu­lóza. Az ívkamrát célszerűen mágneses záródárabot alkotó lemezzel fedjük le, melynek az ívkamra felé fordított oldalán az ionizalást csökkentő, illetőleg rnegszűn- 65 tető gázokát kiválasztó anyagból készült szigetelőlemeze van. Ezzel a megoljdiásí­sál! az eddig isimért önműködő kapcsolók­kal! szemben a cséve mágneses mezejének, valamint a deionizálo gázokat leadó tes* 70 leknek és a ferromágneses alkatrészek^ nek együttes hatásával, a lekapcsolásikor " keletkező ívet igen gyorsain kioltjuk. A rajz a taliálmány szerinti szerkezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom