123400. lajstromszámú szabadalom • Szekundérelektron-erősítő

•wpr T Megjelent H)40. evi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI WRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123400. OSZTÁLY. VlI/dJ. OSZTÁLY. F. SUSI. ALAPSZÁM. Szekundérelektronerősítő. Feivnseh Aktiengesellschaft cég-, Bérliii-Zehlendorf. A bejelentés napja 1939. évi február hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1988. évi március hó 4-ike. A találmány olyan szekundérel'ektrón­crősítő, amelynél gyönge elektronáram sokszorosát növekvő potenciálú elektró­dáidon szekundér elektrónok fclszabadítá-5 sával érjük el. Az egyik ismert berendezésben ezek az elektródák egymás mögött elhelyezett, sík hálókból és kivezető-elektrédaként ütköző­lemeziből állanak. Ennél a berendezésnél 10 nehézségek lépnek fel, ha 100 mA-es, vagy még erősebb áramokat kell levenni, mert az ilyen áramerősségeiknél felszabaduló hőmennyiség ;iz elektródák felmelegedé­sét és ezzel a szekundéról ektrónokat ki-15 bocsátó felület többé-kevésbé gyors pusz­tulását okozza. így pl. az, elektródák akti­válására a leggyakrabban használt cé­zium ni ár 200 C"-nál nagyon rövid idő alatt elpárolog. Ezért tartós üzemben kb. 20 100 C hőmérsékletet nem szabad túl­lépni. Megvan ugyan a lehetősége annak, hogy az elckiródák fajlagos megterhelé­sét felületük megfelélő növelésével csök­kentsük, de ez a módszer hátrányos, mert 25 ha pl. köralakú felnietet kétszeresére nö­velünk meg, akkor annak kerülete nem növekedik ugyaniilyen mértékben. Már pedig az elektróda kerületétől függ első­sorban a hősugárzás, minthogy a ícjlő-30 dött hő nagyresztben oldalt, az- elektróda­síkok irányában adódik át. Tehát az . elektród felül et megkétszerezésével a hő­terhelés nem csökken a felére, hanem, csak sokkal kisebb mértékben. Így hát az elek-35 irodákat túl kell méretezni, amivel azon­ban, a kivezető kapacitást jelentékenyen . növeljük, ami főként pl. a távolbalátás­nál szükséges széjeis frekvenciasávok, «át­vitelénél elkér ül endő. A találmány értelmében a leírt, lénye- 40 gileg sík hálókkal, rácsokkal vagy más­effélekkel ellátott berendezésben wz utolsó elektródák növekvő megterheléséneik meg­tel elően az elektródaielüieteket úgy nö­veljük, hogy az utolsó három, vagy négy 45 elektródát nem sík lapok, hanem közös tengelyű hengerek alakjában készítjük. Az elektron áram a síkelektródáikról a hengeresekre előnyösen sík ütközőleniez közvetítésével megy át. A hengeres elek- 50 Irodák hőleadása sóikkal kedvezőbb, mint síkelektródáké, minthogy az előbbieknél a szegélyező rész kétszer akkor«. Ezenkívül a. legkülső henger, amely egyszersmind áthatlan üfcközőelektróda és a kivezetési 55 alkotja, í'albovouat Miét, ami igen jó hű­tést tesz lehetővé. A megelőző elektródák további hűtése hűtőszárayakkal, nagyobb térszüksé^iet nélkül olyképpen valósít­ható meg, hogy a hűtőfelületek az. egész 60 erősítő rendszert elektrosztatikai lag nem befolyásolják. A találmány további elő­nyeit a csatolt raja kapcsán részletezzük, amely a találmány példaként! kiviteli alakját vázlatosan szemlélteti. 55 Az (1) üvegedényben (2) izzókatóda van. Ebből kiinduló elektrónáramot pl. a (3) vezérlőszerv modulálja, majd ez. az áram a (4) hálószerű elektróda irányá­ban meggyorsul és szekundér elektrónokat 70 szabadit fel, amelyeket a következő (5) háló magához, vonz és amelyek ezen a há­lón további szekundéreloktrónokat szaba­dítanak fel. Ez a folyamat mindaddig

Next

/
Oldalképek
Tartalom