123364. lajstromszámú szabadalom • Fedőszalag fedett szakítózárakhoz

Megjelent 1940. évi máreius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123364. SZÁM. 1/Í. OSZTÁLY. — ÜL. 14761. ALAPSZÁM. Fedőszalag fedett szakítózárakhoz. Kuna Josef modellrajzoló, Praha-Stresovice. Á bejelentés napja 1939. évi április hó 20-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1938. évi szeptember hó 9-ike. A találmány a szaki tózárak ama fajtá­jához tartozik, amelynél a szaki tózár­tágfokat azsurszerű áttört fedőszalag bo­rítja. Ilyfajta szakítózéraknál az azsur-5 szerűen áttört szalagon fedőperemet úgy létesítettek, hogy a szalagot az azsur egyik vagy mindkét oldalán behajtották éi, a ráncot összevarrták. Ily módon meg­vastagított fedőperem keletkezett, mely a 40 szakítózár mentén kiemelkedő, a tolattyú általi gyors kopásnak alávetett dudort alkotott, mely nem feküdt fel elég alapo­san a zárelemeken. Azsurszerű szalagokkal kapcsolatban 15 javasolt további megoldásnál, * az azsúr mindkét oldalán, szalagból kinyúló fogak nyúltak be az azsúrnyílásokba. E fogak sem feküdtek, fel elég laposan a zárele­meken, hanem elgörbültek és a zártolaty­,20 tyú hamar tönkre tette őket. Ezek a ja­vaslatok tehát nem vezettek használható . zárakhoz, noha bonyolult szerkezetűek voltak és ennek következtében előállítá­suk drága volt. < 25 A találmány szerint a fedett szakítózár­nál szintén azsurszerűen áttört fedősza­lag talál alkalmazást, melynek áttörésein a zárelemek áthatolnak. A találmány lé­nyege az> hogy az azsúrnak az azsurszerű 30 szalag áttörései között fekvő száloszlo­pocskái a szalagrészeknek az azsúrt hatá­roló, megszakítás nélkül végigmenő, meg nem duplázott — azaz nem hajtogatott — belső szélei távolságában csatlakoznak a 35 fedőszalaghoz. Igen előnyös megoldásnál az egész szalag, az azsúroszlopoeskákkal és a fedőréteggel együtt, pl, szövés útján úgy készül, hogy egy darabban készen kerül ki. Ily módon laposan és szorosan felfekvő, 40 aránylag vékony fedőperemet kapunk, mely a tolattyú mozgásaival szemben nem támaszt fokozott ellenállást és így nincs kitéve gyors kopásnak. A rajz a találmány szerinti ^szakítózár 45 néhány kiviteli példáját szemlélteti. Az 1—7. ábrákon, látható az első kiviteli alak; ez a leggyakorlatiasabb és a leg­olcsóbb, mert a felhasználásával készült szakítózárak semmiféle utókezelést nem 50 igényelnek, hanem a gépből (a Zipp-auto­matából vagy félautomatából) készen ke­rülnek ki és befejező műveletként csu­pán a szalag .fedőrészét kell a zárelemek körül felhajtanunk. Az 55 1. ábra a kész szakítózár nézete. A 2. ábra a szakítózár előállításához hasz­nált hordozó- ós fedőszalag egy része. A , 3. ábra keresztmetszet a 2. ábra III—III vonala szerint. A QO 4. ábra, a szakítózár előállítási módjá­nak érzékeltetésére, .áthaj fogatott hor­dozó- és fedőszalagot szemléltet, részben rávarrott merevítő zsinórokkal és felerő­sített zárelemekkel. Az ' Q& 5. és 6. ábrák keresztmetszetek a 4. ábra V—V vonala szerint. A 7. ábra ,a kész szakítózár felén át vett keresztmetszet. A 8. és 9. ábrák a 7. ábra szerinti kereszt- 70 metszethez tartozó oldalnézeteket szem­léltetnek. A 10. és 11. ábrák a szakítózár egy másik előállítási módját érzékeltetik, a 2—3. ábra szerinti fedőszalag alkalmazásával, 75 ahol is a 10. ábra a kész szakítózár felének oldal­nézete, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom