123344. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos eljárás folyékony vasnak vagy acélnak, vasérceknek mozgatott, különösen forgó kemencékben szénnel való redukciója útján történő közvetlen gyártására

Megjelent 1940. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133344. SZÁM. Xll/e. (Xll/d.) OSZTÁLY. — 8. 17718. ALAPSZÁM. Szakaszos eljárás folyékony vasnak vagy acélnak vasérceknek mozgatott, különösen forgó kemencékben szénnel való redukciója útján történő közvetlen gyártására. Sachtleben Aktiengesellschaft für Bergbau und chemische Industrie, Köln a/Rheiii. Pótszabadalom a 110174. számú törzs.szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1939. évi január hó 28-ika! Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 23-ika. A 110.174. számú törzszabadalctm oly szakaszos kohászati eljárásra vonatkozik, amellyel folyékony vasat, vagy acélt vasérceknek moagatott, különösen forgó' ke-5 menoékben szénnel való redukciója útján közvetlenül gyártihatunk. A törzsszabadalom szerinti eljárás lényege abban van, hogy az ércből és redukciós szénből álló keveréket résizleitekben visszük a forgó keL 10 mencóbe, ahol azt égő gázokkal való közvetlen fűtéssel a gyártandó vas megöimlésénefc hőmérsékletére felhevítjük. így a vasnak egy résizét viszonylag alacsony hőmérsékleten redukáljuk. A hőmérséklet 15 emelkedéséivel az anyag mind nagyobb része redukálódik és az oxidos vasvegyületek maradéka a kemencébe adagolt mész hatására a redukcióhoz szabaddá válik. Forgódobos kemence alkalmazásakor és 20 annak részletekben való megtöltésekor a kemencébe vitt anyagnak a kemenoetéir kisebb részét szabad csak megtölteni©, minthogy különben a kenienoe forgása következtében abból érc folynék ki. A fá5 kemeneetér kihasználása tehát viszonylag gazdaságtalan. Minthogy a kemencéibe vitt anyag a hevítés folyamán összeesik, a kemencetér kihasználásának -hatásfokát úgy növelhetjük, hogy a hevítés folya-80 mán egy vagy több alkalommal további • anyagmennyiségeket viszünk a kemencébe. Ezzel azonban gyakorlatilag semmit sem érünk el, minthogy az adag kikészítésének ideje iea esetben> megiMelő'médoo1 megnövekszik, úgyhogy a keimenoéhe vitt $& nagyobb anyagmennyiségben rejlő előny csak látszólagos. A kemence napi átlagteljesítménye tehát nem növekszik. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a napi átlagteljesítmény növelése az eanlí- 40 tett, vas és acél közvetlen gyártására való és hasonló eljárások esetében, amelyeiket például forgódobos kemencékben adagonként foganatosítanak, a kemencék utántöltésével mégis elérhető és pedig a talál- 45-mány értelmében úgy, hogy az adag gyártásának kezdetén a hasznos ^ketmemoeferiet teljesen kitöltő mennyiségben Csak érc és redukciós szén célszerűen előmelegített keverékét visszük a kemencébe, majd 50» megfelelő ideiig tartó hevítés után az eljáráshoz szükséges meszet egy vagy több részleitben utánadagoljuk. Viszonylag rövid ideig, például egy-két óráig tartó hevítés után az először beadagolt ércből és 55. redukciós szénből álló keverék annyira összeesik, hogy az eljárásihoz szükséges •mész a kemencébe vihető. A mész utólagos adagolását célszerűen részletekben eszközöljük, úgyhogy a szükséges mész- QQ, mennyiség körülbelül félórától kétóráig terjedő idő alatt jut a kemencébe. Az egyes részletmennyiségelk például adagológéppel eloszthatók a forgódobos kemienee hosszában. A szükséges mészada- 65* lék egy része adott esetben .már az érc és ^redukciós szén keverékével a kemencébe adagolható.