123341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumsók bomláshőmérsékletének leszállítására
Megjelent 1940. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #SÖJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123341. SZÁM. JV/H/1. OSZTÁLY. — P. 9310. ALAPSZÁM. Eljárás aluminiumsók bomláshőmérsékletének leszállítására. Dr. Pap Jenő vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 1-je. Ismeretes, hogy az alumíniumsók nagy része hevítéskor alumíniumoxidra és" a megfelelő savanhidridre bomlik el; E reakciót tiszta alumíniumoxid előállí-5 tására lehet felhasználni, Azonban e termikus bomláshoz legtöbbször oly magas hőmérséklet szükséges, mely hőmérsékleten az alumíniumoxid mellett képződő savanhidrid további bomlást szenved. 10 így pl. az alumíniumszulfát 800—1000 C°-ra hevítve Al2 0 8 -t és S0 3 -t ad, de a kéntrioxid jórésze e hőmérsékleten tovább bomlik S03 -|- %0 2 -é, melyet, ha kénsavat és a kénsav segítségével isimét alumínium-15 »zulfátot akarunk előállítani, előzőleg ismét vissza kell alakítani kéntrioxiddá. Tehát ipari szempontból nagyfontosságú az alumíniumsók bomlási hőmérsékletének leszállítása. 20 Ezért az alant közölt eljárás az alumíniumsókat vízgőz jelenlétében vákuumban bontja meg. A vízgőz az alumíniumsókat u. i. részlegesen elbontja. Pl. a fent amlített példánál az alumíniumszulfát 25 esetében következő reakció: Al2 (S0 4 ) 3 +3H 2 0r^ A12 0 3 +3H 2 S0 4 minthogy pedig vákuumban a keletkező gázalakú disszociációs termékek állandóaneltávoznak, az aluminiumsók bom-30 lása lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten megy végbe s így a káros szekunderreakciók egyáltalában nem, vagy pedig csak kis mértékben játszódnak le. így xz alumíniumszulfát vákuumban vízgőz 35 jelenlétében már 550—700 C° között mennyiségileg elbomlik a fejlődő gázok kondenzálva közvetlenül kénsavat adnak. Hasonlóképen járhatunk el akkor is, ha egy alacsonyabb hőmérsékleten bomló alumíniumsóból egy magasabb hőmérsék- 40 léten is állandó alumíniumvegyületet akarunk előállítani. Vízmentes ammoniumtimsó például 530—550 C°-ra hevítve vízmentes alumíniumszulfátra és ammoniumszulfátra 45 bomlik, mely utóbbi szublimál. E hőmérsékleten azonban az ammonia részben termikus bomlást szenved, nitrogén képződik, tehát az ammonia egy része elvész. 50 Ezzel szemben vákuumban vízgőz jelenlétében a timsó bomlása már 400 C° körül teljesen lejátszódik s az ammoniumszulfát változatlanul, bomlás nélkül szublimálódik le. Természetesen azonos 55 lesz a helyzet akkor is, ha ammoniumtimsó helyett oly sókeverékeket alkalmazunk, melyekből hevítéskor ammoniumtimsó képződik. így pl., ha alumíniumhidroxidot, vagy bázikus ammonium- 60 alumíniumszulfátot ammoniumszulf átta 1 keverünk össze és azt hevítjük NH3, H2 0, (NH4 ) 2 S0 4 fejlődik és ammoniumtimsón, mint közbülső terméken át aluminiumszulfát képződik. Vákuum és víz- 65 gőz alkalmazása esetén a reakció hőmérséklete szintén 400 C°-ra szállítható le s így alumíniumszulfát ammonia veszteség nélkül állítható elő. Ez utóbbi esetben külön vízgőz hozzá- 70 vezetés a reakció keverékhez nem is szükséges, mert a reakció folyamán az alumíniumhidroxidból, illetőleg a bázikus
