123313. lajstromszámú szabadalom • Tenniszütő, eljárás előállítására és az előállításhoz való idomszer

.Mfgjulent lí>4(). évi március hó 1-én. ;AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓ8Á6 SZABADALMI LEIRAS ~ íassis.- SZÁM. XX/g. OSZTÁLY. — K. 14038. ALAPSZÁM. Teniszütő, eljárás előállítására és az előállításhoz való idomszer. Jvéry Ferenc teniszoktató, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi december hó 31-ike. A jelenleg használatos teniszütőkön kéjt részt különböztethetünk meg egy.: mástól élesen, éspedig a húrozott, nagyjából ellipszisalakú keretet és az ehhez 5 csatlakozó, egyenes nyelet. Az ilyen teniszütőket gőzölt,, enyvezett falejnezből hajlították, mégpedig úgy, hogy az ellipszisalakra hajlított lemeznyaláb a nyél kiindulásának megfelelő helyen kis 10 sugarú ívben elkanyarodott az ellipszisalaktól és a nyél egyenesébe ment át. Az ellipszisalaknak e helyen keletkezett szabálytalanságát úgy korrigálták, hogy az elkanyarodás folytán keletkezett csú-15 csőt rendesen keményfából készült, ú. n. szívvel töltötték ki és ez utóbbit az ellipszis belső oldala felől lemezeit betéttel, ú. n. szívburokkal takarták. A tömör szív beragasztása a keret meghajlításával és ÍO megragasztásával egyidőben történt és pedig a szívet alkotó darab oly alakjában, hogy azt már beragasztott állapotában kellett utána munkálni, hogy a kívánt "ellipszisalak kiadódjék. A szívburok 25 beragasztására csak ezután került sor. Az ilyen módon készült teniszütőknek több hátránya van. Ha a szívet nagyra készítjük, az ütő légellenállása nagymértékben megnövekszik; ha vi-' 80 szont kis szívet használunk, akkor a keret és a nyél közötti átmenet helyén szükségszerű, igen erős mérvű hajlítás a faanyagot, nagymértékben igénybeveszi. További hátrány, hogy a szívnek nvin-35 dig van egy oly ragasztandó felülete, melyre a teniszütő faanyagának rostszálai merőlegesek vagy közelmerőlegesek. Mivel az ilyen felületeknek enyvvel való kötése nem megbízható, gyakran előfordul, hogy a szívnek említett felü- 40' léte a hozzá ragasztott felülettől (rendesen a szívburoktól) már az első húrozásnál elválik, miáltal a teniszütő hasznavehetetlenné válik. A más okokból is felvitt, a szívet és környékét befedő, az 45-ütő síkjával párhuzamos lemez ezt a hibát csak burkolta•, de nem szüntette meg. Azonfelül az ismert kiképzésű teniszütők azon a helyen, ahol a nyél töve és a szív van, igen merevek, noha éppen 50 ezen a helyen a legnagyobb az ütő igénybevétele. Az ennek következtében bcállható töréseket azzal igyekeztek elhárítani, hogy az ütőn e helyet még külön is megerősítették. Tekintettel azon- 55, ban arra, hogy a teniszütők súlya szabályokhoz van kötve, az említett erősítés alkalmazása esetén, a teniszütő más helyeit gyengíteni kellett. Ennek , viszont az lett a folyománya, hogy az 60» erősített hely még merevebb lett és így a teniszütő, ha. nem is az említe.tt helyen, de még könnyebben tört el, mint erősítés nélkül. A találmány célja a felsorolt hátra-65-nyoknak, nevezetesen a nagy légellenállású szívnek, a szerkezeti faanyag fölöslegesen nagymérvű meghaj Ittasának, a faanyag rostszálaira merőleges vagy közeimerőleges felületek enyvezésének 7a a nyéltőrész merevségének, végül a tévesen indokolt erősítéseknek és az ezek következtében beálló túrmerevítéseknek. illetve túlgyengítéseknek megszüntetése. A találmány szerinti teniszütővel ( 7f> célt úgy érjük el, hogy az eddigelé hasz-