123268. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
Megjelent 194Q. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Í^H« SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123268. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. '— P. 9442. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég-, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 8-ika. Németalföldi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 9-ike. ." A találmány villamos kisütőcső olyan elektródarendszerrel, miely egyebek között másodlagos émijsszitójúl ieilektródát, azaz olyan elektródát tartalmaz, mely felülieité-5 ruek legalább egy részén elsődleges elektronáram felcsapóriásának esetére másodlagos elektronokat könnyen leadó aiivagból : áll. Mint már korábban is ismertettük, olyan 10 fémvegyületeknek másodlagos emisszió jú elektródák bevonataiként való alkalmazásával, mely fémvegyületekben Lehetőleg tevés szabad fém van jelen, jobb eredményeket érhetünk el, mint tiszta fémek vagy 15 sok szabad fémet tartalmazó vegyületek alkalmazásával. A legtöbb esetben lehetséges ugyan ilyen, fémmentes vegyületek felvitele az elektródára, nehezebbnek bizonyult azonban e vegyületeknek a cső üze-20 ménéi hosszabb időn keresztül fémmentes állapotában váló megtartása. Egyik korábbi szabadalmunkban javasoltuk már a csőben olyan szerek alkalmazását, amelyekből a cső üzeme folyamán a másod-25 lagos emisszió jú elektródában esetleg felszabaduló fémekkel nagy másodlagos emissziójú vegyület képezése közben reagálni alkalmas anyagok szabadulhatnak fei. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti 30 kisütőcső alkalmazásával ugyanezt a ha. tást igen, egyszerűen érhetjük el és ezenkívül további előnyöket is biztosíthatunk. A találmány szerinti cső egyebek között másodlagos emissziója elektródát is tar-35 talmazó elektrödarendszerrel készül és a találmány szerint az ennek az elektródának felületére felvitt, másodlagos elektronokat könnyen leadó anyag és az elektróda magteste között alkálifémmel redukálható: oxid rétegét alkalmazzuk. Ez esetben az az 40 (efiőlny adódik, hogy ataásodlagólsiain, jólemiifctáló alkálioxid előállítását megkönnyítjük azzajll, hogy előbbi könnyen redukálható oxid vékony rétegét visszük! fellése rétegre alkálifémnek az oxid teljes redukálására elégbe- 45-len mennyiségét gőzölőgtetj;ük, amivel önműködően áll elő a találmány szerinti atkái ioxidréteg az alatta fekvő fémo>xidrétqggel. Az elektróda jó hatása szempontjából előnyös, ha vezető oxidot alkalmazunk. 50 Oxidokként megemlítjük a wolf ramoxi dot, a molibdénoxMiot (kiváltképen, ha nem a legmagasabb oxidokat használjuk, jó vezetést kapunk), az ónoxidot és a nikkeloxidot. Igen jó eredményeket kapunk réz- 55> oxidul (CU2O) alkalmazásával. Az ilyenfajtájú elektródák nemcsak kezdettől fogva rendelkeznek igen jó másodlagos emisszióval, hanem azt meg is tartják. Nézetünk szerint nincs kizárva, hogy 60 ez következménye egy üzem közben is beálló reakcióttjak a másodllagos eleik trónokat könnyen leadó rétegben esetleg felszabaduló fém és az oxid között, amikoris ez a fém az alatta fekvő oxid részleges re- 65-dukálásával ismét oxidálódik. Azokban az esetekben is, ha egy pl. céziumoxidbevonatú másodlagos eniiszsziójú elektródát elsődleges oxidkatódával szemközt rendezzük el, a találmány alkal- 70 mazása lényeges előnyökkel jár. Mindelnekelőtt ugyanis a másodlagos emisszió báriumnak a másodlagos emisszióú elektródára való átgőzölgése révén nem csökken, mivel a báriumnak céziumoxiddal való re- 76-akciójánál! felszabaduló céziumot az oxid
