123264. lajstromszámú szabadalom • Kis szondaáramú áramirányítócső
Megjelent 1940. évi március hó 1-éri. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123264. SZÁM. Vlí/g. OSZTÁLY. P. 9332. ALAPSZÁM. Kis szondaáramú áramirányítócső. N. V. Philips* Gloeilampeiifaforiekeú cégr Eiiidhoven-lbea (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi április hól6-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi április hó 19-ike, A találmány kis szondaáramú áramirányítócső, amelyben legalább három elektróda van, melyek közül az egyik kiváltképen vezérlő elektródaként, a maii sik kettő pedig katóda- és anódaként működik, mimellett az elsőnek említett elektródához az anódától a katódához haladó kisülési pályából e kisülési áramnak legfeljebb 0,2°/0 -ét kitevő szonda-10 áramú irányítócsőnek nevezzük. ,,Szondaáram" kifejezésen itt az olyan áramot értjük, mely a kisülési pályából folyik az egyik elektródához, anélkül, hogy ezenkívüla szonda és a többi élek-1,5 tróda valamelyike között önálló kisülés lépne fel. A találmány szempontjából azzal az áramértékkel számítunk, mely az üzem közbeni legnagyobb szondafeszültségnél fellép, miközben a szonda 20 és a negatív áramforrás közé számottevő ellenállásnak beiktatva lennie nem szabad, úgyhogy a szondán gyakorlatilag a negatív feszültség van. Oly áramirányító csöveknél, í'.meiyck-25 ben a szondaáram bizonyos értéket meghalad, m-m kívánatos jelenségek mutatkozhatnak. Ezek főleg abban á]]ai-;ak, hogy kritikus üzemi feltételek ír elleti, nehéz a cső /megbízható működésének 30 fennlartása. így pl. nehéz rácsveztrltsscl annak elérése, hogy az egyes lökésszerű kisülések ugyanabban az időpontban induljanak; a szondaáram mellett ködfényáram mehet az egyik elektródá-35 tói egy másikhoz, ha ezek közt nagyobb • potenciálkülönbség van és ekkor az a veszély fenyeget, hogy fényív fejlődik, amely a csövet visszafelé haladó kisülés alakjában fordított irányban járja át. Ha az ismeretes csőfajtákat a szonda- 40 áram szempontjából közelebbről vizsgáljuk, valóban bizonyos vonatkozást találunk a szondaáram negysága és a cső megterhelhetcsége között. Gyakran van ugyanis szükség arra, pl. nagyfe-szült- 45 ségű csöveknél, hogy gondoskodjunk olyan rendszabályokról, melyek a szondaáramot eré'sen csökkentik; ilyen rendszabály pl. ernyők beépítése vsgy az anódák elhelyezése a kisütcedény elküíö- 50 nített részeiben. A találmány alapját tevő mérések szerint a fenti értelemben nagyobb teherbírású szondaárama az egyidőben áthaladó főkisülési áram értékének leg- 55 feljebb 0,2°/0-ét érheti el, hogy a cső megbízható működése kritikus feszültségi viszonyoknál is biztosított legyen. Ezt a 0,2°/0 -et kívánjuk tehát a ,,kis szor.daára'mü" csövek körzetét határoló ^o értéknek tekinteni. A. találmány célja az áramirányítócsövek üzembiztonságának lehető növelése, amit úgy érünk e], hogy a csőben folyó szondaáram értékét a főáram érté- 65 kének 0,2°; 0 alá vagy, ha már enné] kevesebb volt, még alacsonyát b értékre szorítjuk le. A találmány szerint áramiráuyítócsövet úgy változtathatunk kis szonda- 70 áramú csővé, vagy kis szondaáramú cső szondaáramát úgy csökkenthetjük, hogy gáztöltésként 0,í—í,5 Hg-tnm nyomási'.
