123238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helymeghatározásra forgó szikrajelzővel

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRAS 123238. SZÁM. Vil/j. OSZTÁLY. — L. 7727. ALAPSZÁM. Eljárás helymeghatározásra forgó szikrajelzővel. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin -Te mpelhof. A bejelentés napja 1938. évi december hó 7-ike. Ismeretes, valamely helynek meghatá­rozása végett adóberendezésből egymás­után, váltakozva, két különböző jelből át­viendő iránysugarakat kibocsátani és 5 azok által alkotott egyenlő intenzitású vonalát, melyen a jelek teljes vonallá ol­vadnak össze, forgásba hozni. Midőn a teljes vonal meghatározott ponton, pl. az északponton hatol át, az adóhelyből nem 10 irányított jelet adunk. A vevőoldalon a forgó teljesvonalnak körülforgóidejét e nullajeltől kiindulva mérjük le. Azon­kívül ismeretes, a kezdőjeltől kiindulva, a beérkező különböző fajtájú jelek számát 15 számlálóművel leszámláltatni és egymás­ból kivonni. A kiadódó különbségből az­után, egyszerű módon, az adóhelyre vo­natkoztatott irányt meghatározhatjuk. Azonkívül ilyen számlálómű számára 20 berendezést javasoltak, melynél a felvett jeleket transzformátoron át relék kombi­nációjához vezetjük, amelyek feszültség­lökésekre irányérzékenyek és amelyek egymást kölcsönösen úgy zárják, hogy az 25 egyik relének bekövetkezett működése után, a másik zárva van és a relék ki­menőkörei számlálóberendezéseket mű­ködtetnek. Ez ismeretes berendezésben az adóoldalon pontokat és vonásokat bo-30 csatunk ki, melyek egymást teljes vo­nallá egészítik ki. A vevőberendezések transzformátorai az ismeretes vevőberen­dezéseknél a jelalakokat mint olyanokat nem viszik át, hanem a különböző irá-35 nyokhoz tartozó feszültség-csúcsokat. A feszültségcsűcsoknak a számlálómű mű­ködtetésére való foiIhosKnálásánál, az is­meretes berendezéseknél igen lényeges hátrányok mutatkoznak, minthogy za­varóimpulzusok úgy hatnak, mintha az 40> adóberendezésből jel érkezne. E zavaróim­pulzusokat különösen rövid idejű légköri zavarok vagy villamos gyujtóberendezésű égésimotorok szikrazavarai idézik elő. Ezeket is a vevőoldalon együtt számlál- "tó­juk s így a leszámlált érték annyira bi­zonytalan, h ogy ál láshelymeghatároizás­nál az ismeretes berendezés alkalmazása sok esetben lehetetlen. A találmány eljárás az álláshelynek 50» forgó szikra jelzővel való meghatározá­sára, melynél e hátrány kiküszöbölődik és zavarok a vevőberendezést nem befo­lyásolják. A találmány azon alapszik, hogy a jelek felhasználásánál nem a fe­szültsógcsúcsokat, hanem az egész együt­tes jel integrálját használjuk fel a vevő­berendezés működtetésére. A rajz a találmányi gondolatot ismer­teti. Az 1. ábra a vevőberendezés végrészé­nek példaképeni kapcsolása, a 2. és 3. ábra feszültségfolyamatokat tüntet fel. A rajzon fel nem tüntetett berendezés­ben az adóoldalon, pl. egyazon intenzitású 65-vonalat valamely adódipolus és ehhez tar­tozó reflektorok révén előállított, két iránykarakterisztika metszéspontján át alkotunk. Az adódipolust, pl. hordozó­frekvenciával tápláljuk, mely a külön- 70 böző iránykarakterisztikák számára más frekvenciával van modulálva, pl. az egyik iránykarakterisztika 3000 Hz hangfrek­venciával, míg a második iránykarak-55-60

Next

/
Oldalképek
Tartalom