123199. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép és ehhez való izzógyertya

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIEÁLYI ^EjjSuK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123199, SZÁM. V/D/3. OSZTÁLY. — 3D. 3191. ALAPSZÁM. Égési erőgép és ehhez való izzó gyertya. l>aimler-Benz Aktiengesellschaft, Stuttgart-Untertürkheim. A bejelentés napja 1939. évi május hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi május hó 10-ike. A találmány oly égési erőgépre vonat­kozik, amelynek előkamrája, vagy a fő­elégési tértől elkülönített más melléktere és e mclléktérbcn elrendezett jzzógyertyá-5 ja van. A találmány lényege abban van, hogy az izzógyertya az előkamrában, illetőleg melléktérben úgy van elrendez­ve, hogy az a kamrát, illetőleg teret határoló falban levő, a gyertya beveze-10 tésére való nyílást kitölti, célszerűen úgy, hogy a gyertya végének felülete és a fal­felület egymásba, lépcső nélkül, átmenő felületek, E szerkezet különös előnye, hogy az izzógyertya köpenyhüvelye a 15 káros teret, mely az ismert kiviteleknél a gyújtógyertya becsavarásának helyén keletkezik, kitölti. Ez különösen kisebb teljesítményű előkamrás gépeknél jelent lényeges előnyt. 20 Az izzógyertyát célszerűen közvetlenül az elő kamrabetétbe csavaroljuk. Ily mó­don az izzógyertya a betétet elfordulás­sal szemben biztosítja, úgyhogy e célra külön járulékos biztosító elemeket, mint 25 pl.-orrokat vagy csapokat, nem kell alkal­maznunk. Az izzógyertyát célszerűen közvetlenül az előkamra köpenyébe csa­varoljuk. A találmány értelmében továbbá az 30 izzógyertyát célszerűen az izzóspirális közepéig terjedő, menetes nyakkal lát­juk el és ezzel csavaroljuk az előkamra legnagyobb átmérőjű részén az előkamra­betétben lévő furatba. Sö A rajzban a találmány szerinti meg­oldás egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, mégpedig oly előkamra esetére, amely a henger tengelyével he­gyes szöget zár be, amelynél továbbá az előkamrát betétpersely zárja körül és az ÍO> izzógyertya az clőkamrába nyúlik. (a) a henger vízhűtéses feje, (b) a be­fecskendező fúvóka. Az előkamra (c) tere több (d, e) és (f) részből összetett betét­persely belsejében van. A tüzelőanyag- 45. keverék, az előkamrából a hengertérbe a fojtóhatású (g) furaton át jut. A (c) előkamrába nyúlik az (i) izzógyertya (h) izzóspirálisa. A találmány értelmében az izzógyertya menetes (i') nyaka közelítően 50 a .(h) izzóspirális közepetájáig ér és az izzógyertya (e) nyaka közvetlenül a (d) előkamrabetétbe van csavar-olva. A feltüntetett kiviteli alaknál az izzó­gyertya belső végét határoló gyűrűalakú 55 felület a (d) betét szomszédos felületeibe lépcső nélkül megy át, illetőleg azokhoz gyakorlatilag kielégítő mértékben simul. Ez elrendezés mellett a (h) izzóspirálist a menetes (i') nyak revésedés ellen védi. 60-Emellett az izzógyertya leírt elrendezé­sévél az előkamra (c) terét felesleges mó­don megnövelő holt tér keletkezését el­kerültük, mert a (d) betétdarab és az izzógyertya menetes (i') nyaka között 65-nincs üreg, a nyak belső furata pedig kicsinyre készíthető. Célszerű, ha a (k) tömítést az (i') nyak közelében rendez­zük el. Evégből pl. a (k) tömítőgyűrűt (m) hüvellyel a hengerfej, vagy a köpeny 70' vagy a (d) előkamrabetét furatának vál­lához szoríthatjuk. Az izzótestig érő (m) hüvely másik vége az (n) peremre támasz­kodik. A tömítés közvetlenül az (n) perem

Next

/
Oldalképek
Tartalom