123198. lajstromszámú szabadalom • Gránát-, illetve aknavető

Megjelent i*»40. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123198. SZÁM. XlX/b. OSZTÁLt. B. 14264. ALAPSZÁM. Gránát- ill. aknavető. vitéz Boldizsár Ferenc g-épészmérnök, Rákospalota. A bejelentés napja: 1938. évi augusztus hó 23-íka. Az általában használatos aknavető önsúlya, különösen a nagyobb kaliberű és nagyobb súlyú lövedékek esetében jelentékeny s ez az aknavető mozgatható­) ságát csökkenti. A tüzelés gyorsaságát és általában a tűzhatást pedig hátrányosan befolyásolja a csövek felmelegedése foko­zott igénybevételnél. E hátrányok kiküszöbölésére való a 10 jelen találmány. Lényege, egy hátrafelé elmozdítható, olajfékes és előrehozó rugó­val felszerelt, de egyébként szilárdan áll­ványozott tüske, melyre a kilövendő és tengelyének irányában megfúrt, kis ellen-15 állású cseppforma]ú lövedék (gránát, vagy akna) felhúzandó. A lőportöltet a lövedék súlypontjával egybe esik. A mellékelt rajzon az 1. ábra az aknavető hosszmetszete, a 20 2. ábra pedig az a—a menti kereszt­metszet. Az (1) csőben mozoghat a (2) vastag­falú cső, melynek egyik végét a (3) dugattyútest elzárja. A (3) dugattyú­id testen a kisméretű (4) furatok vannak és azonkívül a közepén az (5) nagyobb furat, mely a (6) rudat vezeti. A (6) rúd rög­zítve van az (1) cső (7) fenekében, míg a másik vége a (2) cső belsejébe ér és a (8) 30 dugattyútestet hordja, melyen az ugyan­csak kisméretű (9) furatok vannak. Ügy az (1), valamint a (2) cső belseje folyadék­féknek alkalmas folyadékkal van töltve. A (2) cső végéhez csatlakozik a (10) tüske, 35 s ennek középvonalában van a (11) ütő­szeg, mely a (12) rugóval működtethető. A (12) rugó a (11) ütőszeg (13) nyúlvá­nyába kapcsolódó (14) vonörudacska (15) kézigombjával feszíthető meg és tartható megfeszített állapotban, mert a (14) vonórúdnak (14') orra a könyökös (15) elcsattantó horogba kapaszkodik. A kö­nyökös (15) elcsattandó horogba van bekötve a (16) elrántózsinór, melynek meghúzásával ily módon a (11) ütőszeg kiiktatható. A (15) könyökös horog (15') forgási csapja az (1) cső falában van meg­fogva. A (2) cső (17) peremes végének támaszkodik a (18) visszJatolórugó egyik vége, míg a másik vége az (1) cső falán megfogott (19) gyűrűnek támaszkodik. Az (1) cső előreugró (20) bordás nyúlvány nya a (21) és (21') szemeket hordja. Ezen szemekben forgathatóan van ágyazva £ (22) menetes orsó, rajta a (23) kézikerék­kel. Oldalirányzásnál a (22) orsó elfor­gatása közben a (24) állványfej (25) csa­varanyájában végez axiális irányú el­mozdulást s magával vive az (1) csövet a kívánt oldalirányokba. A magassági szög beállítására való a (24) állványfejben el­forgó (26) csavarorsó, mely vezetett £ (27) anyában és a (28) kézikerékkel forgat­ható. A (27) csavaranyatest még a két (29) és (29') lábak megfogására is szolgál. Az (1) cső talpát a (30) csuklós sar­kantyú képezi, mely (31) kézifogantyúvaj állítható és amely a (32) szem és (33) kötőlánc révén a (29) és (29') lábakká: van összekötve a stabilitás fokozására. A (34) szárnyas és cseppformájú (35) lövedéktest belsejébe erősített (36) cső végében van a (37) fojtással és a (38) gyutaccsal elhelyezve a lövedék (39) toló 40 4:, 50 55 60 65 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom