123150. lajstromszámú szabadalom • Tolattyúszerkezet dugattyús, folyadékos erőátviteli szerkezetekhez

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #^ÖÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123150. SZÁM. XXI/c. OSZTÁLY. — B. 13664. ALAPSZÁM. Tolattyúszerkezet dugattyús, folyadékos erőátviteli szerkezetekhez. Bischof Bernhard mérnök Kiel (Németország-). A bejelentés napja 1937. évi január hó lá-ike. A találmány különleges tolattyúszer­kezetre vonatkozik, mely úgynevezett dugattyiis, folyadékos erőátviteli szerke­zeteknél a folyadék elosztását célozza, ő amikor is ezeket elvben olyan szivattyú és olyan motor alkotja, melyekben a hen­gerek az erőátviteli szerkezet tengelyé­hez képest sugár- vagy tengelyirányúin vannak elrendezve és melyeknél a du-10 gattyúkat boly gólemezek vagy excente­rek vagy a célnak megfelelő más eszkö­zök útján hajtják. így azután a szivattyú hatására és a motor megegyező hatására a folyadéknak olyan köráramlása létesül, 15 melyet úgynevezett tolattyúk osztanak el és vezérelnek. A találmányt olyan folyadékos erőát­viteli szerkezeteknél alkalmazzuk, mely­nek szivattyúja és motorja rögzített ház-20 ban van elrendezve. Az ilyen dugattyús, folyadékos erőátviteli szerkezeteknél az egész teljesítmény átvitele csak hidrauli­kusan törtémk. A találmány továbbá olyan folyadékos erőátviteli szerkezetekre .ú vonatkozik, melyek szivattyúja és mo torja forgatható házban van elhelyezve és melyeknél a szivattyú forgattyúját hajtják meg és a teljesítményt a forgat­ható házról tetszés szerint vesszük le 30 vagy fordítva, amikor is a motorrésznek forgattyú ja rögzített forgattyúként van kialakítva. Az utóbbi elrendezésű dit­gattyús, folyadékos erőátviteli szerkeze­teknél a forgatónyomatéknak a forgat-35 ható ház és a szivattyú forgattyúja kö­zötti közvetlen átvitelével a teljesítmény egy részét közvetlenül erőművileg viszik át, míg csak valamely fennmaradó rész átvitele történik hidraulikus úton (erő­átviteli szerkezet osztott teljesítmény át- 40 vitellel). Az ipar jelenlegi állása szerint a to­lattyúk a tengelyekkel vagy az ezeket forgató más részekkel mereven vannak összekötve. Ez a merev összekötés e é5 hajtórészek szerelésének mindem pontat­lanságát és ezeknek a jelentékeny üzemi­nyomások okozta rugalmas kihajlását a tolattyúkra viszi át és ezek az erők eze­ket futóperselyükben felvett pontos hely- 50 zetükből kitéríteni törekszenek. Ezek az erők tehát a tolattyúknak azt a törekvé­sót, hogy a reájuk sugárirányúan ható folyadéknyomásoknak megfelelően az őket körülvevő, futóperselyüket alkotó 55 házba pontosan beálljamak, zavarják. Ez a beállás azonban szükséges, mert a tolaty­tyúknak mind igen csekély, mind igen nagy fordulatszámmal kell futniok és mert a tolattyú és a futópersely között 60 igen nagy felületi nyomások lépnek fel, melyeket az oldalt egy irányban ható nagy folyadéknyomások (80—150 atm.) okozimak. Eszerint azok az üzemi viszo­nyok, melyek mellett a tolattyúk a futó- 65 perselyüket alkotó házban forognak, a beállíthatóság, valamint az egyenletes felületi terhelés és a kenőolajéknek a forgó rész és a, esapágycsésze, illetve a futópersely között ily módon elősegített 70 kialakulása tekintetében ugyanazok, mint nagyierhelésü csúszócsapágy aknái. Ezeknek a nehézségeknek legyőzésére nagy terhelésű esűszócsapágyaknál a

Next

/
Oldalképek
Tartalom