123121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges testek elzárására

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RTRÓSAO SZABADALMI LEIRAS 133131. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. I). S12G. ALAPSZÁM. Eljárás üreges testek elzárására. Dynamit-Actien-Gesellschaft vormals Altred Nobel & Co., Nürnberg". A bejelentés napja 1938. évi ofttóber hó 14-ifce. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 23-ika. Üreges testek, főleg fémből készült serétes töltények szabad nyílásait a találmány szerint lényegileg úgy zárjuk le, hogy a töltésen túlnyúló köpenyrészt a töltésre le-5 hajtjuk. Olyan ismeretes elzárásokkal szeimben, amelyeknél a töltény töltése fölé nyúló köpenyrészt elzárásra használjuk fel' és amelyeknél a köpenyrész többletét anyag-10 ráncok képzése útján fogyasztjuk el, a találmány abban áll, hogy a lehajtott köpenyrész fölöslegéből az elzáró fedél külső oldalán kiugró keskeny merevítőbardákat alakítunk, úgyhogy a belső oldalon sima 15 felületű elzáró fedél keletkezik, amelynek közepén célszerűen tölcséralakú, könnyen elzárható, ill. eltömíthető nyílást hagy^ hatunk. Aükiemelkedőein alakított, sugarasan, álló 20 bordák, melyek a középtől csállagalakhain kifelé futnak, azt eredményezik, hogy kedvezőbb a hüvely belső terének kihasználása és hogy az elzáró sapka lenyomásával a töltés nem sérthető mieg úgy, mint az 25 olyan elzárásnál, amelynek belül fekvő ráncai vannak. i Ellentétben a zárófedél ismeretes befelé sajtolt ráncaival, a találmány szerint kifelé állóan alakított bordák megnövelt me-30 revítést adnak és pl. töltényeknél a töltésnek kedvező elgátolását eredményezik, amir© a lövés egyenletes kifejlődéséhez és a serétkéve kedvezőbb kialakulásához van szükség. Ezenfelül az ilyen bordákkal me-35 rervített hüvelyei zárásnak az az előnye, hogy a robbanás nyomása alatt belülről kifelé nyílik úgy, hogy átmenetesen alakul át kúpból hengeressé. Ennélfogva a lövésnél a serétkéve jobban központosítva jut el az átmeneti kónuszoin át a csőbe,,40 Az ólomszemek ezért kevésbé örvénylenek és nem olyan könnyen deformálódnak és sérülnek meg a csőfalon. A hatás tehát a serét jobb kihasználásában ós igen egyenletesen szóródó serétkéve képződésében 45 nyilvánul. Az alsó határesetnél, amikor a záróiédél behúzásánál lapos (vízszintes) helyzetbe kerül, a hüvelynek a töltés fölött kiálló köpenyrészének magassága egyenlő 50 a fél hüvelyátmérővel. Az, elzárásihoz tekíinrtetbe jövő köpenyrész, kiterítve •K. d2 2 felületű, az elzárófedél sík részéhez pedig re 55 van szükség, vagyis csak a felére. Eszerint bordák képzéséhez a köpenybádog másik fele áll rendelkezésre. Ha a kiálló köpenyrész magasságát kb. xk

mm-el kisebbre vesszük a hüvely su- 60 garánál és a zárőfedelet laposra benyomjuk, akkor a bordák szélei a fedél közepén kis tölcséralakú nyílást zárnak körül, amelybe tömítőanyagot helyezve, az üreges testet, ill. a töltényt vízmentesen el- 65 zárhatjuk. A rajzon az üreges testnek ilyen új elzárási módját serétes töltényhüvelyre alkalmazva mutatjuk be. Az 1. ábra a töltényhüvely felső köpeny- 70 részét kiterítve ábrázolja; a fedőhöz fel-