123098. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektronáramok erősítésére

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KTR

^YI^EMj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123098. SZÁM. VH/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — S, 17165. ALAPSZÁM. Berendezés elektronáramok erősítésére. Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1937. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 7-ike. Ismeretes, hogy az, úgynevezett szekunderemissziós eljárással nagymértékű, erősítés érhető el, úgyhogy a szekunderemiszsziós erősítéssel dolgozó csövek sokféle 5 célra előnyösen alkalmazhatók. Az ilyen csövek elektródarendszerének felépítésénél arra kell törekednünk, hogy a szekunder elektronok kihasználását ne gyöngítse az a körülmény, hogy az elektronok nem 10 kívánatos utakra terelődnek és így nem érik el azt a helyet, ahol szekunder elektronokat válthatnak ki. Az elektronok ilyen elterelődésének veszélye bizonyos miértékben olyan csöveknél is megvan, 15 amelyeknél a szekunderemissziós elektródák rácsalakúak és az elektronok vezetésére való, további ráccsal vannak ellátva. Ilyen elektródarendszert mutat az; 1. ábra. Ebben az ábrában (1) nagyfelületű 20 katóda, (2) az első erősítőfokozat szekundereímissziós elektródái, (3) az ezekhez tartozó terelőelektródák, (4) és (5) a második fokozat »zekundéreimissziÓB elektródái és terelőelektródái. A felvett esetiben az 25 anóda több (6) huzalból van. Kívánatos, hogy az arőisítőlfokozatból kiinduló elektronok a legközelebbi erősítőfokozat lemezei felé való haladásuk közben lehetőleg nagy mértékben gyorsulja-30 nak. A második fokozat szekunderemiszsziós elektródáinak pozitív potenciálja tehát kell, hogy az, első fokozat mezőterébe lehetőleg mélyen hatoljon, aminek azonban könnyen következménye lehet, 35 hogy a második fokozat szekunderemisz;szi09 elektródái oly elektronokat vonzanak magukra, amelyek a megelőző fokozatban szekunder elektronokat még ki sem váltottak. A találmány értelmiében ezt a hátrányt 40 azzal kerüljük ki, hogy a pozitív elektródarészek áthatását az áramfelvétel térbeli körzetének káros növelése nélkül azzial fokozzuk, hogy célszerűen vékony huzalokból készült, csekély terjedelmük kö- 45 vetkeztében kevés elektront felvevő elektródarészeket azoknak az elektródáknak közelében helyezünk el, amelyek környezetében a pozitív elektródák áthatását fokozni kell és ezeket a részeket az azokhoz 50 tartozó pozitív elektródákkal vezetöileg kötjük össze. Ilyen megoldást mjutat a 2. ábra. Az első erősítő fokozat körzetében, e fokozat elektródalemezei között vékony (7) huzalok 55 vannak, mlelyek a következő fokozat pozitív (8) elektródáival vezetöileg vannak összekötve. Ily módon a pozitív (8) lemezeknek az első fokozatból kiinduló, elektronokra gyakorolt gyorsítóhatását fo- 60 kozzuk, anélkül, hogy az elektronokat emiatt a pozitív (8) elektróda lefogná, még mielőtt azok az első fokozat (9) szekunderemisisziiós elektródáin szekunderelektronokat kiváltottak volna. E megoldásnál te- 65 hát oly élőretóit elektródarészeket alkalmazunk, amelyek a pozitív (8) elektródáknak az első erősítőfokozat elektródaterének irányában kinyúló meghosszabítását pótolják, anélkül, hogy az ilyen meghosz- 70 szabbítás hátrányai jelentkeznének. A 3. ábra a fent leírt elektródarendszer-