123067. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogéneknek szénoxidból és hidrogénből való előállítására

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI #EBS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 133067. SZÁM. IV/h/1. (Xlb.) OSZTÁLY. — S. 17624. ALAPSZÁM. Eljárás szénhidrogéneknek szénoxidból és hidrogénből való előállítására. Studien- und Verwertungsgesellschaft m. b. H. cég Mülheim-Run r. A bejelentés napja 1938. évi november hó 16-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 25-ike. Olyan eljárást dolgoztunk ki, mellyel szénoxidot és hidrogént nagymértékben aktív vaskatalizátorokon fokozott nyo­máson gazdaságilag rendkívül kedvező •r > hozadékokkal túlnyomórészt könnyen forró és kopogásálló szénhidrogénekké alakíthatunk át. Az irodalom eddigi adatai szerint lég­köri nyomáson vaskatalizátorokkal alifás 10 szénhidrogénekből a szénoxid és hidrogén alkotta keverék minden köbméterére 30—• 35 g összhozadékok kaphatók. A reakció csaknem kizárólag az alábbi egyenlet értelmében megy végbe: 15 2 CO+H2 ^C0 3 +CH 2 Ez egyenletből arra lehetne következ­tetni, hogy szénoxidot feleslegben tartal­mazó gázkeverékkel köbméterenként jobb hozadékok érhetők el, mint hidro-20 génben gazdag gázzal. Ezzel szemben azonban megállapítottuk, hogy légköri nyomáson 1 CO: 2 H2 viszonytól 2 CO: 1 H2 viszonyig terjedő keverékek eseté­ben a hozadékok körülbelül azonosak és 25 hogy szénoxidban gazdag gázok alkalma­zásakor a kontaktusok hatásossága gyor­sabban csökken. Nagy szénoxidtartalmat cseppfolyós szénhidrogének előállítására nem lehetett hasznosítani és ezért lég-30 köri nyomáson legtöbbször vízgázzal vagy hidrogénben gazdagabb gázokkal dol­goztak. Továbbá ismeretes, hogy pl. vasforgá­csok vagy hasonlók alkalmazásával 50— 35 100 atmoszférát kitevő és ezt meghaladó igen nagy nyomásokon és 300—400 C° hőmérsékleteken vízben oldható oxigén­tartalmú termékek mellett olajos termé­kek is kaphatók. E kísérleteknél viszony­lag kevéssé aktív kontaktusokkal igen 40 magas hőmérsékleteken dolgoztak. Az irodalomban túlnyomórészt benzinszerű termékeknek köbméterenként 100 g-ot kitevő és ezt meghaladó gazdaságos hoza­dékairól nem találhatók adatok. 45 Ismertettek olyan kísérleteket is, me­lyekben vízgőzt 250 és 280 C°-on 10—15 atm. nyomáson nitrátok izzításával elő­állított kontaktus fölött vezettek el. E kísérleteknél, melyekben a kontaktusok £0 kevéssé voltak hatásosak, azt adták meg, hogy vizes és olajos termékek 3:2-től 1:1-ig terjedő viszonyban képződtek és a hozadékok rosszabbak, mint légköri nyomáson dolgozva, mert a termékek 55 nagy részét a kontaktus tartotta vissza. A benzinszintézis területén továbbá olyan szabadalmi leírás ismeretes, mely szerint a hőmérsékleteket szintéziskor olyan mértékben kell csökkenteni, hogy 60 sárgás színeződésű termékek helyett szín­telenek képződjenek. Ez a szabadalmi leírás vastartalmú katalizátorok esetére e célra pl. 230 C°-ot és ennél alacsonyabb hőmérsékleteket ad meg. A szabadalmi 65 leírás 2. igénypontja meg is említi, hogy a reakciótermékeknek a hőmérséklet csökkentésével való világosabbá tételét 10 atmoszféráig terjedő nyomásokon is el lehet érni. Az ilyen, nyomás alatt való 70 üzemre vonatkozó közelebbi adatokat azonban a leírás nem tartalmaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom