123029. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MÁGYÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123039. SZÁM. VH/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — 8. 17166. ALAPSZÁM. Villamos kisütőedény. Siemens & Halske Aktiengesellschaft, Beriin-Sienieiisstadt. A bejelentés napja 1937. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 7-ike. Ismeretesek olyan kisütőcsövek, amelyek villamos áramok erőstíésére valók és ame­lyek úgy vannak felépítve, hogy az erősí­tendő áramok vagy feszültségek, például t> rácsok útján, izzókaiódáhól eredő elek­tronáramot befolyásolnak és mely elek­tronáramot azután közvetlenül csatlakozó és a szekunderelektronokkal való elektron­sokszorozás elvével dolgozó elektródarend-40 szerben, egy vagy több fokban tovább erő­sítünk. Mivel az erősítés foka azoknak az elektródáknak emisszióképességétől függ, amelyeken a szekunder elektronokat váltjuk ki, gondoskodnunk kell arról, hogy 15 ezeknek az elektródáknak felületei nagy emisszióképességűek legyenek, Ezért szer­kesztettek már olyan elektródákat, ame­lyeknek emittáló' felületeit alkáli fémmel, például céziummal, rubidiummal vagy ká-20 liiimmal, vagy e fémek valamely keveréké­vel vonták be. Ugyanerre a célra használ­hatók földkáli fémek is, mint bárium és stroncium. Mindezekben az esetekben nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elek-25 irodarendszereknek a kisütőedénybe való beépítése után az elektronsokszorozó mun-Ikjaelektródái a leggondosabban legyenek /aktiválva. Ezt az aktiválást majdnem ki­záróllag aktív rétegeknek megfelelő alja-30 z,atra, például ezüstoxidra való felgőzölgé­sével végzik. Kitűnt, hogy ennél az eljárás­nál a vezérlőlráes is nagy emisszióképes­ségű, lesz. Ennek az a következménye, hogy ezen a rácson káros, az erősítést befolyá-35 soló emisszió keletkezik, mert a rács hő­sugárzás, különösen a katóda felöli hő­sugárzás következtében nagy hőfokokat' vesz fel. Ez a jelentés különösen akkor zavaró, ha a katóda aktiválására alkáli fémeket használunk. 40 A találmány értelmében ezt a hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy az izzókatóda és ,a vezérlőrács közötti távolságot oly nagyra választjuk, hogy az üzemben ke­letkező rácshőfokok már nem elég nagyok 45 ahhoz, hogy zavaró elektronmissziót kelt­senek. Számbavehető rácsemisszió megha­tározásánál ugyanazon szempontok mérv­adók, mint a nagyvákuiuni-crősítőcsövek­nél. Nevezetesen a rácsemisszió he ha- 50 ladja meg az anódáram egy ezrelékét, vagyis általában a 10:' amp. értéket. Ezen­kívül a vezérlőrács és a katóda közé Ik­tatott tértöltőrács alkalmazásával arról gondoskodunk, hogy a katóda és a vezérlő- 55 rács közötti távolság növelése következté­ben keletkezett mezőgyengítés a katóda közelében ismét kieg5renlíttessék. Ily mó­don a rács emisszióját megengedhető ha­tárok között tarthatjuk anélkül, hogy a 60 kisütőedény első fokozatának üzeméhez kü­lönösen nagy feszültségeket kellene alkal­maznunk. A találmány kiviteli példáit a rajz ábrái mutatják. Az 1. ábra a találmány szerinti (>5 kisütőedény vázlata, (1) a kisütőedény izzó­katódája, (2) megfelelő potenciálon tar­tott tértöli őr ács, (3) a vezérlőrács. A ve­zérlőrács felett van az elektronsokszorozó rendszere. Ez a rendszer két egymásba 70 tolt (4) és (5) lemezcsoporthói van. A (4) lemezcsoportot katódapoteneiálon« vagy ennél nagyoibb potenciálon tartjuk. Az (5) lemezcsoportra viszont nag3robb po-

Next

/
Oldalképek
Tartalom