122999. lajstromszámú szabadalom • Forgórostélyos gázfejlesztő forgatható, marókéses salaktányérral és ebbe benyúló merülőgyűrűvel

Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MA6YAE KIBÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122999. SZÁM. Il/e. (V/e/2.) OSZTÁLY. — K. 1460(i. ALAPSZÁM. Forgórostélyos gázfejlesztő forgatható, marókéses salaktányérral és ebbe benyúló merülőgyűrűvel. Koller Károly oki. kohóinériiök, Budapest. A. bejelentés napja 1938. évi december hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 27-ike. A bejelentő maxókéses, foirgórostélyos gázfejlesztői régóta ismeretieisek (lásd pl. 51.817., 52.128., 61,463. sa. magyar szaba­dalmi leírásokat). E gázfejlesztőket főleg 5 az jellemzi, hogy a generátoíköpeny alatt forgatható, vízzel töltött sálaktányér van, amelynek gyengén lejtő fenéklapja közé­pen kis rostélyt és több, a középtől a ke­rület felé futó, ív alakú, lejtős munkafe­l(i lületű szállító- és vágókést, ú. n. marókést hord, amelyek a szénoszlop egész alsó fe­lületét egyenletesen Megdolgozzák és a salakot a kerület felé kitolják. A kihor­dott salakot a salaktányérból ekeszeírű 15 emelőszerv távolítja el, amely a generá­torköpeny alsó végéra függesztett és a sa­laktányérba nyúló nierülőgyűrűn van megerősítve. A bejelentő ajánlotta to­vábbá azt is, hogy a merülőgyűrű külső 20 oldalán duzzasztó- és vágótestekiet, ú. n. duzzasztóvágókat alkalmazzanak, ame­lyeknek alsó élei a. marókéseik felső élei­vel együttműködve a salaktányér fenék­lapjával párhuzamos síkban a salakdara-25 bokra vágóhatást gyakorolnak. Ezek a gázfejlesztők a gyakorlatban igen jól beváltak és sok telepen kifogás­talan eredménnyel dolgoznak. Kitűnt azonban, ho&y bizonyos körülmények kö-80 'ött a sal aktány év fenéken a marókések között cementszBrű bevonat ágyazódhatik be, amely előbb a marókések hatóterét hátrányos módon csökkenti, majd idővel, folytatólagos üziem mellett annyira mieg-S5 növekedhet, hogy a marókések munkáját teljesen megakadályozza, ami viszont a gázfejlesztő teljesítőképességét csökkenti és az, elgázosítási folyamatot zavarja. E kellemietlen jelenség a következőké­pen magyarázható: A gázfejlesztők tölte- 40 sdkor a beadagolt szén a szemcsenagyság szerint osztályozódik, mivel a nagyobb széndarabok a gázfejlesztő köpenye felé gördülnek le, míg a szénpor a középen esik lefelé. A szénnek a szemcsonagyság 4.5 szerinti eloszlása a gázfejlesztőn keresz­tülhaladó tüzelőanyagoszlopban—változat­lan marad, úgyhogy a gázfejlesztő alsó részében végbemenő salakfeópződés utána fínoim hamu a saliaiktáayér fenék középső 50 részére jut, míg a nagyobb salaikdarabak annak külső részére csúsznak le. Olyan szénféleségeknél, amelyek sok port tartal­maznak és amelyeknek hamuja — vegyi összetétele folytán — hidraulikus kötésre 55 hajlamos, gyakran előfordul, hogy a szén­porból keletkező s a középen lecsúszó finom hamu a »alaktányérbaa lévő víz hatására köt és a marókések között szi­lárd bevonatiként megkeményedik. QQ E gázfejlesztők további, gyakran ta­pasztalt hátránya az, hogy a kihordott salak: nagy sal aíkda rabokat tartalmaz. Ez a, körülmény azzal magyarázható, hogy a nagyobb salakdarabokat a duzzasztóvágók 65 és a marókések együttműködésekor csak egyetlen, közel vízszintes síkban éri vágó­hatás. Emellett a salakdarabok szétvá­gása egyenlőtlenül megy végbe, aszerint, hogy azok milyen helyzetben jutnak az 70 egvüttműködő élek közé, minek folytán a salakkihordásban és így a gázfejlesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom