122988. lajstromszámú szabadalom • Villamos vezetékkötés

Meg-jelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 122988. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — Cr. 8647. ALAPSZÁM. Villamos vezetékkötés. Ganz és Társa, Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár Részvénytársaság, budapesti cég. A bejelentés napja 1938. évi május hó 27-ike Villamos vezetékeknek, különösikópien szi­getelt vezetékeknek egymáshoz, valamint villamos készülékeikhez való csatlakozását általában csavaros szorítok segítségével 5 szokás elkészíteni. E csatlakozási mód fő­leg szigetelt vezetékeik esetében okoz ké­nyelmiotlAiségeí, minthogy azokat bizo­nyos hosszon szigetelő burkolatuktól meg kell szabadítani, hogy csavar alá legyenek 10 foghatók, vagy pedig a csavaros szorítóba bevezethetők legyenek, és a vezető érint­kezés biztosítva legyen. A szigetelés eltá­volítása azonban nemcsak külön munkát kíván, hanem bőséges alkalmat ad arra, !5 hogy a vezeték megsérülhessen és később üzemben eltörjék. Másik hátránya a csa­varos kötésnek az is, hogy a szorító csa­varnak jól meg kell húzva lennie, ami szabad szemmel kellőkép neim ellenőriz-20 hető. Alumíniumvezetékeknél külön ru­gós betétet is kell alkalmazni. E hátrányokat a találmány olyképen küszöböli ki, hogy a vezetékhez, annak hosszirányában, egy fémalkatrészt szorí-25 tunk hozzá, melyen át az áram tava-veze­tése történik. Hogy jó érintkezés legyen biztosítva, e hosszirányú nyomást rugóval vagy más hasonló szerkezettel lehet bizto­sítani, ill. állandósítani. Szigetelt vezeté-S0 kéknél a szigetelő burkolat eltávolítása helyett ily módon elegendő a vezeték egy­szerű átvágása (lecsipése). A vezetéket a hosszirányú nyomással szemben meg kell fogni, s e miegfogás sok-35 féleképen, pl. bilinccsel, központos szorító­val, stb., a legegyszerűbben azonban oly, módon történhetik, hogy a vezetéket a tartó testben meghajlítjuk, ill. a tartó testnek szög alatt megtört vájatába vagy csatornájába helyezzük. A találmány 40 azonban mindezen megfogási módok meg­választásától függetlenül általánosan a vezetékeknek olyan csatlakozására vonat­kozik, melynél a vezetékeknek valamilyen vezetővel való érintkezése úgy biztosít- 45 ható, hogy azok hosszirányukban, van­na'k-e vezetőhöz hozzászorítva. Az érintkezési nyomást fentartó rugó vagy más hasonló szerkezeti eleim egyút­tal célszerűen az egész, szorító szerkezet- 50 nek valamilyen tartószerkezeten való rög­zítésére is felhasználható. A találmány egyes jellegzetes példakó­peni kivitéli alakjai a csatolt rajz; 1—4. ábráin vannak feltüntetve. 55 Az 1. ábra szerinti kivitel esetében a célszerűen szigetelőianyagból, pl. kerámiai anyagból, vagy (műgyantából álló (1) tartó test (3) hornyába a (2) i(pl. szigetelt) ve­zeték van beleifektetve, A (3) horony tö- 60 rése biztosítja, hogy a vezeték ,a horony­ban a hosszirányú nyomás ellenére sem mozdulhat el. A nyomás-létesítése és fenn­tartása céljából az (1) tartót-estet a (4) rugó hozzászorítja az (5) fémrészhez, mi- 65 nek folytán a (6) vezetékvég és az (5) fém­rész, között állandó biztos érintkezés jön létre. A (4) rugó az (1) tartótestben úgy van elhelyezve, hogy az utóbbit a rugó húzóereje a (7) beakasztás segítségével a 70 (8) tartószerkezethez rögzíti. , A 2. ábra a, „sorozatkapoics" megjelölés

Next

/
Oldalképek
Tartalom