122954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csöves hőkicserélő készülékek előállítására

Megjelent lí)40. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133954. SZÁM. U/h. (V/d/1., XVIlI/c.) OSZTÁLY. — B. 14275. ALAPSZÁM. Eljárás csöves hó'kicserélőkészülékek előállítására. Beck István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 6-ika. A találmány eljárás oly liőkicserélő(fűtő- vagy hűtő) készülékek, pl. radiátorok előállítására, melyeknél a külső (fűtendő vagy hűlendő) közeg, pl. levegő, a ö készülék külső felületei mentén áramlik, a belső közeget (pl. melegvizet) pedig csőrendszer keringteti, mely rendszerint elosztó csövekből ós ezeket összefoglaló gyüjtőcsövekből áll. Az. elosztó csövek kö!0 zött célszerűen még külön hőkicserélőfelületeket, pl. bordákat vagy szárnyakat, vagy a csövek közötti közöket áthidaló lapokat szokás alkalmazni. Tekintettel az ily hőkicserélőkcszülé-15 kéknek igen kiterjedt alkalmazására, fölötte kívánatos, hogy azokat lehetőleg olcsón, egyszerűen és gyorsan lehessen előállítani. A találmány oly sajátos eljárás, mellyel az eddigi hőkicserélőkószülékek 20 alkatrészeinek készítésénél és körülményes összeállításánál jóval egyszerűbb és gyorsabb előállítás folytán sokkal olcsóbb, sőt egyúttal megbízhatóbb hatású hőkicserélőkészülékekre tehetünk szert. A találmány 25 eszerint az egész hőkicserólőtest (elosztócsövek, hőkicserélőfelülotek és gyiijtőcsövek), de legalább is az elosztócsövek és a hőkieserélőfeiülctek létesítéséhez egyetlen anyagdarabot használunk, melyet az 30 alább leírt módon munkálunk meg. Ama körülmény folytán, hogy az elosztócsövűket és esetleg a, gyüjtőcsöveket vagy azoknak egy részét nem kell külön előállítani vagy beszerezni ós a hőkicscrélőfolületek-35 kel külön összekötni, a jelentékeny munkaköltség-megtakarításon kívül tetemes anyagmegtakarítást érünk el. Ezenkívül azonban a készülék alkatrészei között létesítendő, a hoki cser élőkészüléik kellő működésének előfeltételét képező fémes &0~ érintkezések vagy legalább is azoknak egy része egyszerű módon (pl. forrasztások vagy hegesztések nélkül) minden hibás elkészítési lehetőségtől függetlenítve, az egyáltalán lehetséges legbiztosabb alak- 45. ban már eleve, önmagától adva van és így annak létesítéséről sem kell külön gondoskodni. A találmányt mindenekelőtt az jellemzi, hogy egyetlen, pl. öntött tömbből (pl. in- 50» gótból) indulunk, ki, ebben a tömbben az elosztó-csövek helyein lyukakat létesítünk, és azután azt a kívánt vastagságú lemezzé kihengereljük, majd a kiliengerlós közben összelapult lyukakat tetszőié- 55. gos eszközökkel (pl. tágító rudakkal vagy tövisekkel) az elosztó csövek kívánt keresztmetszeti alakjára, pl. körkeresztmetszetű vagy ovális alakra kitágítjuk. A tapasztalat szerint a kihengerelt 60* tömbnek az említett lyukakat határoló, egymással szembenálló belső felületrészei a hengerlés közben, ha ezt nem túlmagas hőfokon foganatosítjuk, nem forrnak elválaszthatatlanul össze, hanem csak any- 65» nyira tapadnak egymáshoz, hogy az említett módon akadálytalanul tágíthatok szét. Egyébként szükség esetén, az említett lyukakat vagy furatokat határoló felületrészek összei'orradását magában véve is 70< mert, képlékeny vagy cseppfolyós Védőanyaggal, célszerűen sűrűnfolyós vizkozus anyaggal, pl. olajjal való bevonással, vagy beporzással biztosan meggátolhatjuk. 75,