122954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csöves hőkicserélő készülékek előállítására

Megjelent lí)40. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 133954. SZÁM. U/h. (V/d/1., XVIlI/c.) OSZTÁLY. — B. 14275. ALAPSZÁM. Eljárás csöves hó'kicserélőkészülékek előállítására. Beck István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 6-ika. A találmány eljárás oly liőkicserélő­(fűtő- vagy hűtő) készülékek, pl. radiáto­rok előállítására, melyeknél a külső (fű­tendő vagy hűlendő) közeg, pl. levegő, a ö készülék külső felületei mentén áramlik, a belső közeget (pl. melegvizet) pedig cső­rendszer keringteti, mely rendszerint el­osztó csövekből ós ezeket összefoglaló gyüjtőcsövekből áll. Az. elosztó csövek kö­!0 zött célszerűen még külön hőkicserélő­felületeket, pl. bordákat vagy szárnyakat, vagy a csövek közötti közöket áthidaló lapokat szokás alkalmazni. Tekintettel az ily hőkicserélőkcszülé-15 kéknek igen kiterjedt alkalmazására, fö­lötte kívánatos, hogy azokat lehetőleg ol­csón, egyszerűen és gyorsan lehessen elő­állítani. A találmány oly sajátos eljárás, mellyel az eddigi hőkicserélőkószülékek 20 alkatrészeinek készítésénél és körülményes összeállításánál jóval egyszerűbb és gyor­sabb előállítás folytán sokkal olcsóbb, sőt egyúttal megbízhatóbb hatású hőkicserélő­készülékekre tehetünk szert. A találmány 25 eszerint az egész hőkicserólőtest (elosztó­csövek, hőkicserélőfelülotek és gyiijtő­csövek), de legalább is az elosztócsövek és a hőkieserélőfeiülctek létesítéséhez egyet­len anyagdarabot használunk, melyet az 30 alább leírt módon munkálunk meg. Ama körülmény folytán, hogy az elosztócsövű­ket és esetleg a, gyüjtőcsöveket vagy azok­nak egy részét nem kell külön előállítani vagy beszerezni ós a hőkicscrélőfolületek-35 kel külön összekötni, a jelentékeny mun­kaköltség-megtakarításon kívül tetemes anyagmegtakarítást érünk el. Ezenkívül azonban a készülék alkatrészei között lé­tesítendő, a hoki cser élőkészüléik kellő mű­ködésének előfeltételét képező fémes &0~ érintkezések vagy legalább is azoknak egy része egyszerű módon (pl. forrasztá­sok vagy hegesztések nélkül) minden hi­bás elkészítési lehetőségtől függetlenítve, az egyáltalán lehetséges legbiztosabb alak- 45. ban már eleve, önmagától adva van és így annak létesítéséről sem kell külön gon­doskodni. A találmányt mindenekelőtt az jellemzi, hogy egyetlen, pl. öntött tömbből (pl. in- 50» gótból) indulunk, ki, ebben a tömbben az elosztó-csövek helyein lyukakat létesí­tünk, és azután azt a kívánt vastagságú lemezzé kihengereljük, majd a kilienger­lós közben összelapult lyukakat tetszőié- 55. gos eszközökkel (pl. tágító rudakkal vagy tövisekkel) az elosztó csövek kívánt ke­resztmetszeti alakjára, pl. körkeresztmet­szetű vagy ovális alakra kitágítjuk. A tapasztalat szerint a kihengerelt 60* tömbnek az említett lyukakat határoló, egymással szembenálló belső felületrészei a hengerlés közben, ha ezt nem túlmagas hőfokon foganatosítjuk, nem forrnak el­választhatatlanul össze, hanem csak any- 65» nyira tapadnak egymáshoz, hogy az emlí­tett módon akadálytalanul tágíthatok szét. Egyébként szükség esetén, az említett lyu­kakat vagy furatokat határoló felületré­szek összei'orradását magában véve is 70< mert, képlékeny vagy cseppfolyós Védő­anyaggal, célszerűen sűrűnfolyós vizko­zus anyaggal, pl. olajjal való bevonással, vagy beporzással biztosan meggátolhat­juk. 75,

Next

/
Oldalképek
Tartalom