122952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlan, majdnem fehér és festhető rétegek előállítására aluminiumból vagy aluminiumötvözetekből való tárgyakon

Megjelent 194Ö. évi február hó 1-én. MA Ö Y A R K I HA LYI ^ŰÖA SZABADALMI MRÓSAG SZABADALMI LEIRAS 122952. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — Sek. 3719. ALAPSZÁM. Eljárás átlátszatlan, majdnem fehér és festhető rétegek előállítására alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből való tárgyakon. Dr. Sclienk Max vegyész, Basel. A bejelentés napja 1938. évi november hé 17-ike. á. E. Á-beli elsőbbsége 1937. évi november hó 24-ike. Javasolták már átlátszatlan, majdnem fehér, festhető vedé rét egeknek alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből álló tárgyakon olyképen történő előállí-5 tását, hogy e tárgyakat legalább egy titán-, cirkónium- vagy tóriumsót, v£gy ilyen sók keverékét oldatban tartalmazó vizes elektrolittal, váltakozóáram v£gy anódikusan egyenáram hatásának vetik 10 alá. Hyen kezelések -alka-toávai—a t árgyakon alumíniumoxidból és beágyazott fehér pigmensbfil álló oxidos rétegek keletkeznek, mikoris a pigmeí.s, a íüidőcssze-15 tételnek megfeleléen, a titán, cirkónium vagy tórium oxidja, vagy hidroxidja lehet. A réteg átlátszatlanságát, illetve opálosságát, fizikailag az idézi elő, hegy e 20 három metalloxid törésmutatója (titándioxid n=2,5—2,9, cirkóniumdioxid n=2,l—2,2, tóriumdioxid n=2,2) és az alumíniumoxid vagy alumíniuméxihitírát törésmutatója (n—1,5—1,7) között lé-25 nyeges különbségek vannak. E rétegek színezhetősége azzal magyarázható, hogy a réteg finoman likacsos, illetve hajszálcsöves alkatú, ami a festékfelvételre kedvező. 30 A fenti fajtájú eljárások gyakorlati keresztülvitele alkalmával megállapították, hogy nem keletkeznek mindig olyan rétegek, amelyek a kívánt értékes tulajdonságokkal teljes mértékben rendelkez-35 nének. Különösen az derült ki, hogy az elektrolitos fürdők hosszabb használat után, a szokásos gondozás ellenére, már 40 45» 50 n- 55 nem dolgoznak megbízhatóan, illetve nem adnak tebhé szabáljcs eredményeket. Azt találtam, hegy az említett fajtájú, kellő kemérjségű és vegyi ellenálló képességű védőrétegeket, an-.eijek eg\úttal az említett optikai tulajdonságokkal, azaz elégséges Gpálcssággai is rendelkeznek és meijek oly mértékben íincman likacsosak, hegy a jó színezhetéség biztosítva van, csak akker kaphatunk, ha az elekírolitcs kezelést cl\an fűidében végezzük, mebvr.ek pH-trttke (hidrcgériónkoncentlácicje) legalább 0,8 és legleljebb 4,0, például 1,7—f,8, és mely gyakcrlatikg mentes az erős ásványi savaktól vagy ezek sóitól. E szabályból többek között a fürdő összetételre vonatkozó következő feltételek adódrak: 1. Nem szabad, hogy a fürdő hidrogéniónkcrcentrácic'ja, •— a kezerségts (kénsav£s, krómsavas, cxálsavas stb.) ancdos 60 eljáráshoz való ismert fürdőkkel ellentétben — túl négy legyen, de másrészt túl kicsinek sem szabad lerrie. A kívánt opálcs hatás, illetve az ebhez szükséges elégséges pigmers-zájóerráry elérésére 65 szükséges, hegy az elektrolit pH-értéke 0,8 és 4,0 között legyen. Erősebben savarjú fürdőknél (pH kisebb, mint 0,8) nem válik ki titán-, cirkónium- v£gy íeriumexid, azaz a 70> fürdő sóinak hitírolüise a keletkeíő oxidrétegben vagy közveller ül rajta meg van akadályozva. Kevésbé ssvarjú elektrolitban viszont nem lép fel kedvező film-