122936. lajstromszámú szabadalom • Villamoskemence és eljárás üzembehelyezésére

Megjelent 1940. évi január hó 15-én, MA8YAR KIRÁLYI SZABADALMI BIItÓSÍ8 SZABADALMI LEIRAS 122936. SZÁM Vll/i. OSZTÁLY. — 1. S942. ALAPSZÁM. Villamos kemence és eljárás üzembehelyezésére. Egyesült Izzólámpa és Villámosságl R. T. cég", Újpest. A bejelentés napja 1938. évi június hó 15-ike. A találmány ellenállásíhevítésű villamos kemence, főleg üveg olvasztására ós célja az ellenállásfűtésű villamos kémen oék néhány olyan hátrányának kiküszö-5 bölése, melyek magas, azaz legalább 10Ö0 0° üzemi hőmérsékletű ilyen kemencéknél azok üzemi használatát megnehezítik. Ismeretes, hogy magas üzemi hőmérsék-10 létű ellenállásfűtőtestű villamos kemencék fűtőtesteit oxidálódástól a vörösizzáson felüli üzemi hőmérsékletük folytán gondosan óvni kell, mely célból a fűtőtesteket védőgázatmoszférával, rendszerint 15 hidrogénatmoszférával, vették körül. Ez azonban légmentesen záró köpenyek használatát tette szükségessé, melyeken a hidrogén némi túlnyomás alatt áramlott át, de az üzemet még így is gondosan kel-20 lett vezetni, hogy robbanásveszélyt elke^ rüljünk és a hidrogénfogyasztás a kemence üzemköltségét is növelte. Ezenkívül a védőgázatmoszféra alkalmazása egyéb ismeretes nehézségekkel is járt. 25 Ennekfölytán végeztek már kísérleteket olyan kemencékkel, melyek fűtőtesteit zománcszerű anyaggal burkolván, az atmoszférától ezzel elzárták. Az eddig javasolt ilyen kemencék azonban, melyek fűtő-30 testeiként már javasoltak wolfram- vagy na olibdéndr ótokat is, tartós üzemben szintén nem feleltek meg, mert a fűtőtest védőbevonata répedezésr© volt hajlamos és így a fűtőtest élettartama a repedések 85 bekövetkeztének időpontjától és mérvétől függve, bizonytalan és rendszerint túlságosan rövid volt. A. találmány szerinti kemence ellen-4& állásfűtőtestét, mely magas olvadáspontú fémből, célszerűen wolfram- vagy molibdéntdrótból van, az oxidálódástól azzal óvjuk meg, hogy a kemencében olvasztandó vagy hevítendő anyagtól a kemencetest falával elkülönített folyadékfürdőben helyezzük el, melynek anyaga 800 45 C°-on felüli olvadáspomtú, ciZciZ közönséges hőmérsékleten szilárd és a fűtőtest üzemi hőmérsékletén felüli forráspontú, úgyhogy az üzem közben fellépő párolgási veszteségek csekélyek és szükség esetén 50-szilárd halmazállapotban betáplált anyaggal üzem közben is könnyen pótolhatók. Ilyen anyagként kísérleteink szerint elsősorban üveg, másodsorban pedig nátriumwolframát vagy nátriummolibdát alkal- 55 mas, mert ezek a wolframmal, illetve molibdénnel káros vegyi reakcióba a magas üzemi hőmérsékleten sem lépnek. Az ilyen folyadékfürdőbe ágyazott fűtőtestek tehát oxidálódástól jól védettek és hőátadásukat a fürdő szintén lényegesem elősegíti, mi helyi túlhevülésük meggátlása szempontjából igen előnyös. Ha a íürdő anyaga üveg, akkor az ellenállásdrótot célszerűen a kerámiai anyagú kemencetestre tekercselhetjük, míg ha a fürdő a fentemlített egyéb anyagokból áll, akkor kerámiai anyagú kemencetest használata csak különleges rendszabályok, például zománcbevonat, alkalmazása esetén lehetséges, 70-mert a megnevezett anyagok a kemence magas hőmérsékletén igen hígfolyósakká válnak és a kerámiai anyag pórusain áthatolva, a kemence belsejébe kerülhetnek, így tehát ez esetben célszerűen fémtestű, 75 például vastestű kemencét és ettől vilía-60 65-