122926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép üvegedények előállítására

Megjelent 194Q. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122926. SZÁM. XVII/e. OSZTÁLY. — D. 3176. ALAPSZÁM. Eljárás és gép üvegedények előállítására. Dichter Jakob gyáros, Berliii-Schöneberg-. A bejelentés napja 1939. évi március hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1938. évi március hó 23-ika. A kiindulási üvegtesthez, képest szűkí­tett, előnyösen toldattal ellátott üvegedé­nyeknél, pl. bőtestű és ennél szűkebb nyakú („Spiess") ampulláknál e nyakat 5 úgy állították ellő, hogy az üvegcsőnek a nyak kialakítására szánt részét égőkkel felmelegítve meglágyították és a lágy részt kihúzva, ásat megszükítették. A me­legítés, ímely a kihúizás műveilete előtt a 10 nyak alakítására szánt egész csörészre, az egész szükséges szélességben terjedt ki, . e művedet alatt szünetelt. A nyak alakjá­nak hossza vagy átmérője tekintetében való módosítására mindig további, meg­lő felelő égési szélességű égőket kellett hasz­nálni. Minthogy a nyak kialakítása céljá­ból meglágyított csőrész legerősebben kö­zepén melegedett ás a hőmérséklet oldal­irányában, a lágy és merev üveig közötti 20 átmenetek helyén erősen csökkent, ez a nyakat kihúzásakor erősen befolyásolta, úgyhogy a nyak, a hevítésnek megfele­lően, kölzepe felé küposodó és erősen szű­külő alakot kapott. Különös nehézségekbe 25 ütközött bő nyakaknak és a pl. por- és szérumanipulláknak használatos,, hosszú ós lehetőleg hengeres csőtoldatoknak elő­állítása. A találmány mindezen hátrányok ki­,30 küszöbölése mellett jelentékeny előnyök­kel jár. A találmányt a mellékelt rajzok kap­ósán ismertetjük, melyeken az 1. ábra a gép foganatosítási példájának 35 metszete; a 2. ábra a gép egy részletének nézete és részbeni metszete; a 3. ábra a kettős égők felülnézete; a 4. ábra egy szükítősiaerszám; az 5. ábra egy tartószerkezetpár elölnézete 40 a, különböző munkahelyzetekben; a 6. ábra a szűkítő szerszámok tartókoszo­rújának felülnézete; a 7. ábra a nyakkal ellátott ampullatest elkülönítését szemlélteti a tágabb csőré- 4,5 sízen, a nyak a—b vonala vagy a nyak és a tágabb cső átmeneti részének c—d vo­nala mentén; a 8. ábra a szerkezet egy részének né­zete; a 50 9. ábra a szűkületet előállító szerkezet és szierszám felülnéziete, mely után a nyak további felhevítése és kialakítása követ­kezik; a 10. és 11. ábra az elkülönítés helyének 55 előkészítését szemlélteti, a nyak kialakí­tása után; a 12. ábra a nyak- és vállrész kölzötti kú­pos átmenet az elkülönítés művelete előtt már ki van küszöbö!ve: a ' 12/a. ábra a nyaknál kisebb átmérőjű szűkítést szemléltet; a 13. ós 14. ábrák a gáz hozzávezetését sza­bályozó szeleptárcsákat szemléltetik; a, 15. ábra helyenként szűkebb és helyen­ként tágabb nyakkal ellátott ampulla nézete. A találmány értelmében a nyak kialakí­tására szánt üveget eleinte nem egész szé­lességében hevítjük, hanem csak keskeny gyűrű helyén s a hevítést oldalirányban szakaszosan terjesztjük ki, mi mellett a meglágyult üveget mindig jobban húzzuk ki. Az égőt és üvegcsövet a kihúzás mérté­kének megfelelően mozgatjuk el egymás­hoz képest az olvasztási hely irányában. 60 65 70 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom