122889. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás folytonégő kályha fűrészpor és széntüzelésre

Megjelent 1940. évi január hó 15-én. 1AGYAB KIEllYI ^QHS SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 123839. SZÁM. U/h, OSZTÁLY. — V. 3663, ALAPSZÁM. Kétaknás folytonégő kályha fűrészpor- és széntüzelésre. Verik Géza autójavító, Gyöngyös. A bejelentés napja 1937. évi szeptember hó 18-ika. A találmány szerinti kétakuás kályhá­nál nem, kell a fűrészport döngölni, ha­nem a töltő ajtónál öntjük be éppúgy, mint a szenet. A fftrészporrostély kieme-5 lése után lehet benne tüaelni apró dara­bos lignitet, vagy hazai szenet is. A találmány lényege, mely a fűrészpor magas hatásfokkal való 'elégetését lehe­tővé teszi az, hogy a irostélyszerkezet­tO hez a primer-, illetve szekunderlevegő szabályozhatőan vezethető be, amiáltal a berobbanások elkerülhetők. A láng nem megy közvetlenül a füstcsőbe, hanem lánghidakfcal elosztva jó elégetést bizto-LB sít. A mellékelt rajzon a találmánynak egy példaképpeni kiviteli alakja van feltün­tetve, hol az 1. ábra a kályhának a hosszmetszete, a !0 2. ábra a tüzelőaknának az előbbire me­rőleges metszete, a 3. ábra a roisitélysaerkezet vázlatos fe­lülnézet fűrészportüzelés esetén, a 4 .ábra a rostélyszerkezet vázlatos fe-B lülnózete széntüzelésinél. A samottal bélelt (1) köpenyre elől a (4) tüzelőajtó és külön a (7) haimiajtó van sze­relve. Mindkét ajtó légszabályozó (5, 6), illetve (8, 9) szeleppel van ellátva. ) A kályha két részre oszlik, mégpedig (2) tüzelőanyagakna, (3) pedig a láng­akna. E két aknát a (16) tér választja el, mely megoldásnál a kályha négy oldala fűtőfelület. A kályha rostélyszerkezete i áll a (12) síkrostélyból és a (11) lépcsős rostélyból. A (12) síkrostólyra ráfekszik a (11) lépcsős rostély. A tüzelőanyag a (10) csúzdán oly sebességgel csuszák, ahogy a tűz, étg a kályhában. A (18) vá­laszfalak a (3) lángaknában úgy vannak 10-kifcépezve, hogy a láng zeg-zugos úton megy a füstcsonkba. A kályha oldalán van a tüzelőanyag számára való (14) töltő­ajtó. A rostély alatti (13) tér hamugyüj­tésre szolgál. 45 A (4) tüzelőajtóin át, ha fűrészporral tüzelünk, csak papírt ha szénnel tü­zelünk, aprófát teszünk a (12) síkros­tély elejére és azután a (14) töltőajitón át beöntjük a tüzelőanyagot, majd a papírt, 50 illetve az aprófát meggyújtjuk. Begyújtáskor a (7) hamuajtót kinyit­juk, a (15) füstcsonkba épített (17) fojtó­szelepet teljesen nyitjuk. Midőn a tüzelő­anyag már meggyulladt, becsukjuk a (7) 55 hamuajtót és a rajta lévő (8) szabályozót kinyitjuk, hogy a levegő a (9) nyíláson át a (11) és (12) rostélyhoz áramoljon, me­lyek fölött a tüzelőanyag égő gázaival keveredve, a tökéletes elégést biztosítja. ,;o A fűrészpor elégéséhez kevesebb szekun­derlevegőt, míg a szénhez több szekunder­levegőt adunk, amelyet az (5) szeleppel szabályozunk. Éjszakai tüzelésnél a (8) le­vegő szelep teljesen zárva, míg az (5) le- (35, vegő szelep majdnem egészen nyitva tar­tandó. A hamu a (13) hamutérbe hull le. A fű­részportüzelésihez a (12) síkrostély, a széntüzeléshez pedig a (20) síkrostély 70 használandó. A (12) síkrostély lényegileg lyukakkal ellátott lemez, míg a (20) szón­rostély ismert módon ékalakú rostólypál­cákból áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom