122886. lajstromszámú szabadalom • Üvegelektród
Megjelent 1940. évi január hó 15-én. MÄ9YAR KIRÁLY! SZABADALMT BTRÓSÍO SZABADALMI LEJ RAS 122886. SZÁM. XVII/e, OSZTÁLY. — Sch. 5712. ALAPSZÁM. Üvegelektród. Jenaer Glaswerk Schott & Gen. gyári cég-, Jena. A bejelentés napja, 1938. évi október hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi október hó 16-ika. A találmány úgynevezett üvegelektród, mint amilyeneket a legújabb időben hjdrogénionkoncentrációk mérésére használunk. Ilyen elektródok alkalmazá-5 sara általánosságban különösen érzékeny feszültségmérő szükséges, mert az elektródok nagy ellenállást fejtenek ki a villamos árammal szemben: Ez ellenállás lehető csökkentésére, az elektródokat 10 különösen vékony membránszerű résszel látjuk el. Minthogy ama réteg vastagsága, melyben az elektródfeszültség kifejlődik, (7p.) nagyság rendű, elvileg a membrán vastagságát sem kellene na*5 gyobbra méretezni. Azonban ez nehézkes és az elektródok könnyű törékenysége miatt előnytelen (ŐCfj.) vastagság alatti membránokat előállítani. Ezért a villamos ellenállás további csökkentésére leg-20 alább a membránt nagy villamosvezetőképességű üvegből állítják elő. A vezetőképesség fokozása azonban csak vízzel, savakkal és alkáliákkal szemben mutatott kémiai tartósága rovására érhető el, 35 ha az üvegben az alkáli-tartalmat növeljük. Elegendő tartóság érdekében tehát szükséges az alkálitartalmat és ezzel az üveg vezetőképességét is bizonyos határok között tartani. A találmány szerint az elektródok számára lényegesen nagyobb vezetőképességű üvegeket használhatunk, mint eddig, ha legalább az elektród membránja több rétegből áll, t. i. ha nagy villamos-35 vezetőképességű, aránylag vastag, üvegrétegből áll, még abban az esetben is, ha kémiai tartóssága kisebb és egy vagy több, a vpstae rétepet legalább az epvik 30 oldalán borító, aránylag vékony rétegből áll, melynek kémiai tartóssága nagyobb, 40 mint az előbb említett réteg kémiai tartóssága. Ekkor nem szükséges^ hogy villamosvezetőképessége különös nagy legyen. Hogy a jól vezető üvegréteget az egyik, vagy mindkét oldalon borít- 45 j uk-e kémiailag ellenálló réteggel, az attól függ, hogy az elektród használatkor mindkét oldalával, vagy csak egyik oldalával érintkezik-e a megvizsgálandó anyaggal, pl. valamely folyadékkal. Mindenesetre 50 az üvegfalnak különböző rétegekre való felosztása célszerűnek bizonyult. A találmány szerinti membránokat példaképen úgy állítjuk elő, hogy körülfogóüvegből (Überfangglas) csövecskét 55„ fúvunk, melynek főalkatrésze nagy vezetőképességű üveg és melynek vékony körülfogórétege elegendő kémiai tartósságú. Az egyes üvegrétegek falvastagságainak viszonya egymáshoz képest, a 60 fúvás után, ugyanaz, mint előbb. A membránok előállításának másik lehetősége, hogy nagy villamosvezetőképességű üvegből fúvott membrántól felületileg az alkálinak egy részét, kémiai 65 kezelés útján, vonjuk el. Ekkor, pl. savnak, sőt víznek behatásával, erősen megduzzadt kovagelréteg keletkezik. Ez az elektródoknak pH-mérésekhez való gyakorlati alkalmazásánál magától bekövet- 70 keznék. Az ilyen módon alkotott gelréteg azonban nem elegendő védelem. A jó védelmet azonban azzal érjük el, hogy (1 p.) vastagságú vagy vékonyabb gelrétegből a vizet óvatosan vonjuk el és 75 azután alkalmps utókezeléssel annak na-
