122859. lajstromszámú szabadalom • Világító ernyő, különösen távolbalátáshoz használt katódsugárcsövekhez
Megjelent 1040. évi január hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI W^HÄ SZABADAIMI BIRŐSÁI} SZABADALMI LEÍRÁS 123859. SZÁM. VJI/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — T. 6257. ALAPSZÁM. Világító ernyő", különösen távolbalátáshoz használt katódsugárcsövekhez. Telefuiikeii Gesellschaft für drahtlose Telegraphic m. h. H., Berlin. A bejelentés napja 1938. évi szeptember hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi szeptember hó 13-ika. Sok esetben kívánatos, hogy világító anyagot például katódsugáreniergiának látható fénnyé való átalakításaihoz úgy készítsünk el, hogy az fehér fényt adjon. 5 Ez a kívánság fönnáll például távolbalátáshoz való Braun-féle csövek esetén is. A fehéren világító színt ismeretes módon több oly világító anyagból való keverékkel érhetjük el, melyeknek egyenkénti suli) gárzásai együttesen fehér fényt eredményeznek, így bevált például a cinkszulfidból és kadmiumszulndhól álló keverék. öiniksizulíid magában kék, kádmiumszulfid magában sárgásvörös fényt sugároz ki, a 15 kettő együtt a két anyag százalékos hányada szerint többé-kevésibé sárgának látszó fehéir fényt eredményez. B keverék hátránya azonban, hogy utánvilágításának tartama viszonylag hosszú, úgyhogy 20 az tehetetlensége miatt sok célra alkalmatlan- Ezenkívül kádmiumszulfid csak nehiezen állítható elő tisztán, úgyhogy annak alkalmazásával az elérendő szín előre neim állítható elő tisztán, úgyhogy annak al-25 kalmazásával az elégendő szín előre nem állítható be pontosan. A találmány értelmében mindkét hátrányt azzal küszöböljük ki, hogy különféle színekben fluoreszkáló anyagok cinksaelenidet és/vagy cink-30 telluridot, valamint szükség ösetein fémaktivátorokat tartalmazó keverékét nagynyomású kemencében izzítjuk. Oinkszelenid könnyen állítható elő rendkívüli tisztaságban, úgyhogy a világító szín is min-3b dig ugyanaz. Nagynyomású kemtencében való feldolgozás következtében az utánvilágítás tartama oly rövid, hogy szemmel már nem állapítható^ meg, hogy tehát az biztdsan rövidebb V20 másodpercnél, ami távolbalátási célokra, minden szempontból 40 elegendő. A világítás intenzitását, valamint az utánvilágítás tartamát és a színt, bizonyos határok között aktivátorokként adalékolt fémeknek alkalmazásával befolyásolhatjuk. Így például ^ezüstöt vagy ne- 45 zet adalékolhatunk, mimellett azonban a szokásos oinifcszulnddal szemben a réz az utánvilágítás tartamát nem növeli meg, hanem még tovább csökkenti, míg az ezüst ugyancsak a cinkszulfiddal szemben az 50 utánvilágítás tartamát megnöveli. Az utánvilágítás tartamiát és a világítás intenzitását az előállításkor alkalmazott hőfok megfelelő választásával is optimális értékre hozhatjuk. Kitűnt végül, hogy to- 55 vábbi fémadalékok, mint pólduál ittrium, iantán vagy más ritka földeik, vagy akár platin, esetleg még járulékosan, az ezüsttel vagy rézzel való aktiváláson kívül, az utánvilágítás tartamát ugyancsak csök- 60 kentik, anélkül, hogy a világítás intenzitását rontanák. A továbbiakban példát ismertetünk a találmány szerinti világítóanyag előállítására: 8 g cinkszulfidot 2 g cinkszelenid- 65 del és 0.6 g káliumkloriddal, mint kötővagy ömlesztőszerrel együtt 0.00002 g réz adalékoláisval nagynyomású kemencében körülbelül 350 légkörnyomáson 750 C°-ra hevítünk. Az ilymódom előálló világító 70 anyagnak ugyancsak sárga világító fénye van, mint a megfelelő összetételű cinkszulfid-kádmiumszulfid világító anyagnak, amelyben tehát a cinkszel&nid