122793. lajstromszámú szabadalom • Gyujtógyertya motorokhoz
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI "#^B|Ä SZABADALMI BIRÓSÁU SZABADALMI LEÍRÁS 122793. SZÁM. V/d/2. OSZTÁLY. —• S. 16983. ALAPSZÁM. Gyújtógyertya motorokhoz. Stengel Károly fogász, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi július hó 21 -ike. A motorok, főleg robbanómotorok gyújtógyertyáinak pőiusai köré lerakódó anyagok okozta testzárlat, ami a szikraképződést (gyújtást) rendszerteleinné teszi, majd J, teljesen megszünteti, a robbanómotorok üzemképességéinek egyik leggyakoribb akadálya. Az olaj, korom vagy levált fémforgács azok az anyagok, amelyek a testzárl'atot legtöbbször okozzak. A gyujtógyer-10 tyák ilyen üzemizavarainak jelentősége az újabb időkben még növekedett, elégséges e tekintetbein csupán a repüiöjgépmotorokra utalnunk. A találmány célja oly gyújtógyertya szer-15 készítése, amelynél eaek a hátrányok nem mutatkoznak. A találmány azon alapul, hogy a gyújtógyertya áramkörébe magáben a gyertyában elhelyezett, a motor rázkódása folytán működő! árammegszakítót 20 iktatunk olymódon, hogy a megszakító két sarka között a rázás miatt ide-oda mozgó vezetőltest az áramkört sűrű időközökben megszakítja és így folytonos szikrázást létesít. Hogy az árammegszakító működé-25 sét szennyeződések meg ne zavarhassák, megfellelő légtérről gondoskodunk a vezetőitest mellett, ahová a szennyeződések lehullanak. A gyertya gyujtószikrája ezáltal jelentősen megerősödik és felfokozóí0 dik és az esetleges lerakódásokat pólusai körül még kezdeti állapotukban elégeti, tehát a testzárlatot megelőzi. A találmányt részletesen a rajíz kapósán magyarázzuk el. Az ábra a találmány síze-35 rinti gyújtógyertya hosszmetszete. A gyertya főrészei a szigetelő anyagból, pl. porcelánból készült (1) test, az ehhez felülről csatlakozó (2) fémkúpok, valamint az alulról csatlakozó (3) fémrész. A (2) kupakon felülről (4) csavar hatol kérészi- 40 tül;. A (4y csavarhoz erősítjük az (5) csavaranya segítségével az áramvezető! kábelt. A (4) csavart a (2) kupakban a (6; arnya és a (7) csavar segítségével rögzíthetjük. Aliul a (4) csavar a (8) ütközői nyúlvány- 45 ban végződik. A (8) nyúlvány alatt az (1) test hengeres üregében helyezkedik el a végein csúcsokban végződő hengeres (9) vezetői test. A (9) test alsó csúcsával szemben van a két egymásba csavart részhőA 50 álló (10) vezelőipálea (11) ütköző nyúlványa. A (9) vezetőtest hossza a (8) és (9) ütköző nyúlványok távolságánál valamivel rövidebb olymódon, hogy a pl. a (11) 55 ütköző nyúlvánnyal érintkező (9) vezető test felső csúcsa és a (8) ütköző nyúlvány között hézag marad, ahol a gyujitógyertya áramkörének bekapcsolásainál szikra üt át. Ha a (9) vezetőítest, ameilly a két ütköző 60 nyúlvány között a hengeres üregben hosszirányban szabadon mozoghat, fel-le rázódik, a szikra hol az alsó csúcsnál, hol pedig a felsői csúcsnál, vagy mindkét helyen fog keletkezni. A (9) test tehát mozgó 05 szikráhidat alkot, mely többnyire mindkét végén egyidejűen létesít szikrát. Lehet egymás mellett két vagy több ráződó vezetőfcstet is elhelyezni, ami a hatást még fokozza, mert a két-két vezetőtest 70 között is keletkezik szikra. A (8) és (11) ütköző nyúlványok, valamint a (9) vezetőtest csúcsai kemény, nehezen olvadó vagy oxidálódó anyagból készülnek, hogy a folytonosan fellépő útközé- 75
