122767. lajstromszámú szabadalom • Változtatható hosszúságú lineáris antenna
Megjelent 1940. évi január hó 3-án-MAGYAR KIRÁLYI wBölft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132767. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — T. 6076. ALAPSZÁM. Változtatható hosszúságú lineáris antenna. Telefmikeii Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H., Berlin. A bejelentés napja 1937. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi december hó 16-ika. Ismeretesek olyan antennák, amelyek nagy hullámkőnél ben dolgoznak és úgy vannak kiképezve, hegy az antenna hossza vált ozi at ható. Ismeretes az is, 5 hogy az antenna hosszának folytonos változtatásával hangolható úgy, hegy az antenna a hullámhosszak teljes körzetében energia vezet ékhez végy kábelhez adaptálódik. Hogy az antenna he io mechanikus úton való változtatása lehetséges legyen, az antenna és a föld, illetőleg a kábel belső vezetője közötti nagyfrekvenciájú feszültséget sziget ein ü'nk kell. Nagy adóteljesítményeknél ez a 15 feszültség is nagy, úgyhogy ilyen esetekben lényeges szigeteléstechnikai nehézségek merülnek iel. E nehézségek elkerülése végett a találmány értelmében a központos felépítésű 20 tápvezeték belső vezet éj ével összekötött rúdalakú antennavezetcVt változatlanul hagyjuk. Ezzel szemben azonban az ellensúlyt, amely az energia vezet ék külső vezetőjével van összekötve, eltolhatóan 25 képezzük ki úgy, hogy a külső vezetőből kinyúló hatásos antennarész hossza változtatható. Ezzel azt a nagy előnyt érjük el, hogy a hosszváltoz.tatásh,oz szükséges eszközök, pl. motorok, nyomó-30 hengerek, vagy más készülékek földpotenciálon vannak és szigetelő közbenső alkatrészek nélkül dolgoznak. Hasonlóképen azok a készülékek, amelyek a beállított hatásos antennahcssz távjelzé-35 sere valók, szintén földpotenciálon vannak és így a nagyfrekvenciájú feszültség behatásával szemben könnyen ernyó'zhetők. Az ellensúlynak emellett két fontos feladatot kell megoldania; nevezetesen lehetővé kell tennie az antenna oly 40 , mezőmegoszlását, amely a lehetőség szerint egyenlő végtelen nagy vezetcfelület fölött elrendezett antenna mezőmegoszlásával és ezenkívül meg kell akadályoznia, hogj^ a központos tápvezeték antenna 45 felöli oldalán a sugármezőn át olyan indukciós áramok keletkezzenek, amelyek zavarólag hatnak. Ha az ellensúlyt elhagyjuk, akkor nagyobb hullámkörzethez való szabatos 50 adaptálás nem lehetséges. Az 1. ábra a találmány szerinti megoldás egyik kiviteli alakja. Ebben az ábrában (A) az antenna, (G) az eltolható ellensúly, amely tárcsából és ezzel egybe- 5^ szerelt csőből áll. A tárcsát készíthetjük pléhlemezből, drótfonatból vagy sugárirányban kifeszített drótokból, vagy szalagokból. A tárcsa alakja lehet kerek vagy sokszögű. Célszerű, ha a tárcsát 60 felső felületén oly anyagokból készítjük, amelyek jó villamos vezetők. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (G) tárcsának hasítékai vannak és ezekben helyeződnek el a (P) tartóköte- 6& lek. Ilymódon az elensúly a kötelek megerősítési pontjához közel emelhető. A 3. ábra oly kiviteli alakot mutat, amelyből kitűnik, hogy az ellensúly mily módon tolható el. (G) az ellensúly, amely- 70 nek az (A) antennát körülvevő (J) szigetelődarabja van. Az ellensúly az antenna
