122753. lajstromszámú szabadalom • Ekevas vetőgépekhez

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 123753. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — G. 8805. ALAPSZÁM. Ekevas vetőgépekhez. Von Geijer Erik Vilhelm Walter Hallwyl igazgató, Stockholm. A bejelentés napja 1939. évi március hó 3-ika. Svédországi elsőbbsége 1938. évi július hó 9-ike. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy a vetőmag bevetési mélysége a kikelés, tehát az érés idejét is befolyásolja, Nag5^ob!b bevetési mélységnél a 5 vetés később kel ki és később érik, mint kisebb bevetési mélységnél. Egyenlőtlen bevetési mélységnél tehát a bevetett mag különböző időipontb'an kel ki és így az aratásnál kapott termények között egy-10 aránt találunk nagyon érettet ós többékevésbé éretlent. Ä találmány, c megismerésből kiindulva, eszközöket javasol a bevetósi mélységnek lehetőleg változatlan értéken tar-15 tására. A soribavetőgépefcnél tudvalevőleg a bevetési mélység sokkal egyenletesebb, mint a szórva vető gépeknél, de az ismert sorbavetőgépek még megközelítőleg sem IIÍK-20 tosítanak feltétlenül változatlan bevetési mélységet. Az ismert sodbavetőgépek ekevasai rendesen a gép elején, elrendezett, többé-kevéshbó széles kanalak vagy éles kések, amelyek feltúrják a talajnak ama 25 barázdáját, amelybe a vetőmag hull. E kanalak vagy kések munkamélységét főleg az az ellenállás határozza meg, melyet a többé-kevésbbé laza talaj, amelybe az ekevasnak be kell hatolnia, az eke-30 vassal szemben kifejt. Gyakran rugóval vagy súllyal terhelt szántalpszei'ü eke Vasakat alkalmaznak; ezeknek munkája, aránylag nagy mértékben, a talaj váltotó mineműségótől függ. 35 Az ismert ekevasak különös hátránya, hogy alakjuk folytán a munka folyamán feltúrt föld (közvetlenül a húzott barázdába igyekszik visszaesni. A földnek ez az ellenőrizhetetlen leesése maga után vonja, hogy a később leeső vetőmag nem mind a 40 barázda fenekére hull és így a bevetési mélység egyenlőtlen lesz. A találmány szerinti ekevas ezt a hátrányt kiküszöböli. A találmány szerinti ekevas tartóból és e tartó alsó oldalán elrendezett kiszö- 45 gelésiből áll, ahol is e kiszögelés hossz- és haíántinetszetének körvonala a tartó alsó oldalán kezdődő és végződő folytonos görbe, úgy hogy az ekevas mozgásánál, e kiszögelés folytán, egyforma, nyitott ba- 50 rázdát kapunk. A találmány további ismérveit az, alábbi leírásban és rajzban példaképen feltüntetett ekevas nyomán ismertetjük, amely különösen a G—8744 alapszáma 55 bejelentésünkben ismertetett, azaz vezietőeső nélküli sorbavetőgépekíhez alkalmas, melyeknél kiszóró szerkezet a vetőimagot közvetlenül az előre húzott barázdába hozza le. Az 60 .1. ábra az ekevas oldalnézete, részben metszetben. A 2. ábra az ekevas felülnózete. A 3. ábra metszet a 2. ábra A—B vonala szerint. A 65 4. ábr'a kisebb léptékben szemlélteti az ekevasnak munka közben a talajhoz képest elfoglalt helyzetét. A szerkezet a feltüntetett példában (1) lemezből és az ennek egyik végén meg- 70 erősített (2) ekevasból áll. Az (1) lemeznek a munka közben elfoglalt helyzetélhez képest a (2) ekevas az (1) lemez alsó oldalán fekszik. Az (1) lemeznek a (2) eke-