122751. lajstromszámú szabadalom • Nyeregfedő, különösen kerékpárokhoz és motorkerékpárokhoz

Megjelent 1940. évi január íió 2-án. MAGYAR KIKÄLYI ÄHäK SZABADALMI BIRÖSiö SZABADALMI LEÍRÁS 122751. SZÁM. XX/c. OSZTÁLY. — J?. 8689. ALAPSZÁM. Nyeregfedő különösen kerékpárokhoz és motorkerékpárokhoz. Gebr. Franke K. Gr. cég" Mühlhausen-Thüringen. A bejelentés napja 1939. évi március hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi augusztus hó 16-ika. A találmány nyeregfediő!, különösen ke­rékpárokhoz és motorkerékpárokhoz. Ilyfajta nyeregfedők gumiból vagy gumi­masszából állnak, melybe lein- vagy más ,5 efféle durvaszálú szövet van bevulkami­zálva. A szerkezet céljai, hogy a nyereg fe­dőnek kellő szilárdságot és jó rugalmassá­got kölcsönözzön, ahol, is a szakítás elleni szilárdságot a szövetbetét, a rugalmasságot 10 pedig a gumitest szolgáltatja. Az ismert kiviteli alaknál a bevulkani­zált betét, általában, az egész nyereg fedőn, végigmeiiő len-, vagy máscfí'éle, lazán, egy­másba szőtt durva fonalakból álló szövet-15 bői áll. E kiviteli alak hátránya azonban, hogy rugalmassága aránylag csekély:, mi­után az aránylag sűrű fon at a rugalmas­ságnak határt szab. Már különböző megoldást javasoltak, nie-20 lyek a szövet, illetve a fonalak megfelelő kialakításával a nyereg fedő: rugalmasságát fokozzák. Az egyik javaslat szerint a szö­vetet oly lazán szőtték, hogy a szálak egy­máshoz képest eltolód hatlak. A rugabnas-25 s,ág további fokozására oly kiviteleket is javasoltak, amelyeknél a szövet lánc- és vétülékfonaiiai nem a nyeregfedő1 hossz- és harántirányában fekszenek, hanem a szövet diagonálisan van a gumialapba ágyazva. 30 Ez utóbbi megoldásnál a nyeregfedői ter­helésénél látszólag nagyobb nyujthatóság lép fel, mivel a szálak hosszirányban nem vétetnek igénybe és így a gumialap nyúlá­sát nem gátolják. A szövet ekkor átlós 35 irányban széjjeühuzódik, úgyhogy a lánc-és vetülékfonalak ollószerű mozgást végez­nek. Mindezeknél a kiviteli alakoknál a szö­vet nyujthatósága szab határt a nyeregfedő nyújthatóságának, ámbár a gumialappal 40 rendkívül lágy fedőit óhajtottak létesíteni. A találmány célja oly nyeregfediő létesí­tése, amelynek nagyobb lágyság mellett nagyobb a nyujthatósága anélkül, hogy az ismert nyeregfedők szilárdságáról le kel- 45 lene mondanunk. Ezt az eredményt azzal érjük el, hogy a nyercgledo gumialapjába. eüö'il és hátul, azaz a legszélesebb és legkes­kenyebb helyien szöveibetétel vulkanizálunk be, amely belétek egymással nein függenek 50 össze, úgyhogy a nyereg közepéin szövet­mentes öv keletkezik. A találmány szerint e középső övhöz képest harántirányban, a betétek szélei közé egy vagy több gumidu­dort helyezünk be„ amelyek a nyeregfedlőlt 55 éppen ama helyebem merevítik, amelyeket a lenvászonbelétek nem merevítettek. A találmányt a rajzok kapcsán, alább részié lesen ismertetjük. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti nyereg- QQ fedő egyik kiviteli alakjának alulnézete. A 2. ábra a C—D vonal mentén vett ke­resztmetszet. A 3. ábra az A—B vonal mentén vett ke­resztmetszet. A 65 4—5. ábrák az 1. ábra szerinti megol­dásnak további változatait szemléltetik. Az (a) szövetcsík (1. ábra) hátul van a nyeregfediő szélébe, a (b) szövetcsík pedig elöl van a nyeregfedő fejébe bevulkani- 70 zárva; a gumi merevítése re való (c) du­dorok a nyeregfediő! középső részén küszö­bölik ki a szakítás veszélyét, ahol nincse­nek szövetesíkbetétek. A (c) gumidudor a mellső szövetbetéttől a hátsó betétig terjed 75 és célszerűen szivaralakú, úgyhogy a legvas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom