122738. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumoxid előállítására

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI « SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122738. SZÁM. IV/H/1. OSZTÁLY. — S. 17312. ALAPSZÁM. Eljárás alumíniumoxid előállítására. Séailles Jean Charles vegyész, Paris és dr. Dyckerhoff Walter Robert Gustav vegyész, Maiii-Amöueburg" (Németország). A bejelentés napja 1938. évi július hó 30-ika. Luxemburgi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 2-ika. Alumíniumoxidnak előállítására alumíniumvegyületeket tartalmazó nyersanyagokból a legkülönfélébb javaslatok ismeretesek. így pl. a kiindulási anyagok 5 savakkal kezeiheiők és az alumíniumvegyületek oldatba vihetők, amelyből azután az alumíniumoxid sokféle módon választható le. Az ismert eljárások egy másik cso-10 portja a kiindulási anyag lúgos feltárásán alapszik. így pl. ismeretes a kiindulási : anyagot, vagy akár hőhatással feltárt közbenső termékeket is, szódával nátriumalumináttá alakítani. A gyakorlat-15 ban azonban eddigelé alumíniumoxid előállítására csakis alumíniumoxidot igen nagy százalékban tartalmazó nyersanyagok, nevezetesen bauxitok, voltak íelhasználhatók. 20 Kitűnt, hogy a lumí ni um vegyület eket tartalmazó nyersanyagoknak löldalkáliákkal, pl. mésszel tönénő termikus feltárásával és a kapott földalkálialuminátoknak ezt követő, vízben való oldásá-25 val rendkívül tiszta alumíniumoxidot állíthatunk elő még olyan nyersanyagokból is, amelyek, mint pl. a különböző agyagok, alumíniumoxid mellett tetemes, sőt esetleg túlnyomó részben egyéb .so anyagokat is tartalmaznak. Ezen, az efféle kisérttkű nyersanyagok feldolgozására tervbevett eljárási módot bauxitok feltárására már szintén ajánlották ugyan, az azonban egyáltalán nem 35 volt várható vagy akárcsak feltehető, hogy az ilyen eljárási mód számára a legcsekélyebb felhasználási lehetőség kínálkozzék kovasavban dús és alumíniumoxidban viszonylag szegény nyersanyagok feldolgozási céljaira. Ennek az el- 40 járásnak kivihetcsége valójában annál meglepőbb, mert a szóbanicigó kiindulási anyagok kívül esnek a Rankin-féle diagramok övén, amelyeket a nyersanyagok felhasználási lehetőségeinek 45 megítélésére tudvalevőleg mértékadóknaktekintenek. A Rankin-féle diagramok alapján azt kellett hinni, hogy az alumíniumoxidban szegény kiindulási anyagok feltárási termékei semmi egyebek 50 nem lehetnek, mint vízben oldhatatlan ferner vegyületek. Mégis ínég lett állapítható, hogy a kiindulási anyagnak pl. mésszel való előzetes feltárása esetén az alumíniumoxid 55 csaknem egészében mészaluminátokká alakul át, amelyek vízzel vagy vizes oldatokkal való kilúgzással oldatba vihetők, míg az egyéb anyagok, mint pl. a vas, kovasav és titánsav, oldhatatlan- 60 ként visszamaradnak. Erre vezethető vissza, hogy a nagymennyiségű kísérőanyag jelenléte ellenére is, a kiindulási anyag idegen alkatrészeitől mentes alumíniumoxidot kapunk. A találmány sze- 65 rinti eljárással alumíniumoxid előállítására kiindulási anyagokként felhasználhatók: agyagok, palák, kohászati salakok, hamu, ásványi szeneknek széntartalmú kísérőkőzetei, osztályozásból és mosásból 70