122730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás irányítóhibák elnyomására

Megjelent 1940. évi január hó 2-án, MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122730. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. i. 7630. ALAPSZÁM. Eljárás irányítóhibák elnyomására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég", Berlin-Tempeltioí. Pótszabadalom a 119737. 1. sz. szabadálomhoz. A bejelentési napja 1938. évi július hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi július hó 26-ika. A találmány a 119737. sz. törzsszabadalom szerinti eljárás célszerű továbbfejlesztése és pedig irányítóhibák elnyomására, melyek keresztkeretnek, vagy 5 Adcock-rendszerű vagy hasonló irányítóantennarendszernek több goniométerrel való kihasználásáénál a visszahatás folytán keletkeznek. A törzsszabadalomban az említett visszahatás megszüntetésére való 10 eljárás van ismertetve, mely szerint a goniometer mezőtekercsköreibe kapcsolt, egymással csatolt csatolótagok a gonióméterkörökben feszültségeket indukálnak, mely áramok azt okozzák, hogy 15 amplitúdójuk a visszahatóáramok amplitúdójára vonatkoztatva egyenlő, de fázisukban ellentétes értelmű. A találmány szerint a gonióméterkörökbe kapcsolt csatolótagok több részre van-20 nak osztva és a goniométerkörökben szimmetrikusan vannak elhelyezve. E módszerrel a visszhatás finomabb kiegyen lítése lehetséges. A (17, 18, 19), illetve a találmány szerint a (17', 18', 19')csatoló-25 tekercsek a (171;

17

2

, 18

l5

18

2

, 19^ 19

2

), illetve (17'1;

17'

2

, 18\, 18'

2

, 19'

ls

19'

2

) tekercsekre vannak felosztva, melyek az (I, II, III), illetve (I', II', III') goniométerkörökben fekszenek. 30 A találmány azonkívül berendezés, melynek segélyével a visszahatóáramok említett kiegyenlítése végrehajtható. E kiegyenlítőberendezés felépítésére finomelosztású ferromágneses anyagból való 35 maggal ellátót, magában véve ismeretes, cséveberendezést újszerű tekercselési módjával kapcsolatban használunk. A (17, 18, 19) tekercseket magában foglaló kiegyenlítőberendezés felépítésénél, egyrészt az a követelmény, hogy e három ±Q tekercs induktivitásainak pontosan egyazon értéke és azonkívül a három tekercs közöt a csatolásifok ugyanaz legyen. A találmány szerint az egymással csatolandó tekercseket, tehát pl. a (17l5

18

ls

45 19j) tekercseket, az említett módon előállított, vasmagra tekercseljük. Az összes tekercsek drótjait öszsefoglalva párhuzamosan tekercseljük, úgyhogy az összes tekercsek helyzete, a vasmaghoz képest, 50 lehetőleg pontosan egyező legyen. Ilyen módon lehetséges az egyes tekercsek közötti csatolási fokot és e tekercsek induktivitását a vasmagon való változtatásokkal úgy változtatni, hogy emellett 65 mégis az ossz.es

tekercsek hasonlóan szilárdan vannak csatolva egymással és az egymás közötti induktivitásuk is egyazon, mert az összes tekercseket, erős szóródásoknál is, hasonló erővonalak hatolják 60 át. A kiegyenlítőcséve egyik példáját a 2. ábra tünteti fel. A finomelosztású ferromágneses anyagból való (4) magra az (5) tekercstest van feltolva, mely több re- 65 készre van osztva, melyeknek mindegyikébe egyazon tekercsszámot helyezzük. Tegyük fel, hogy három csatolótekercset kell e testre tekercselni. E célból három (1, 2, 3) drótot összefoglalunk és ezeket 70 párhuzamosan tekercseljük fel és pedig úgy, hogy a három tekercselés mindegyikének helyzete a vasmaghoz képest lehetőleg ugyanaz legyen. A (4) csévemag,