122722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fűrészfogalakú rezgések létesítésére

Magjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI EIRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 122723. SZÁM. VII/d. (VJI/j.) OSZTÁLY. — JP. 8473. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés fürészfogalaku rezgések létesítésére. Fernseh Akt.-Ges., cég: Berlin -Zehlendorf-ban. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 7-ike. lemezekkel párhuzamosan általában ellen­állást kellett kapcsolni, amely az energia 40 legnagyobb részét elhasználta. Ezt a hát­rányt a találmány kiküszöböli, minthogy az ütközőílemez közvetlenül kapcsolható a vezéríendő katódsugárcső eltérítő lemezé­vel és további energiára nincs szükség. 45 A találmány "'további előnye, hogy a kü­lönben szükséges töitőikondenzátor, illetve induktivitás elmarad. A találmány a csatolt rajz kapcsán rész­letezzük'. Az 50 1. ábra billenőcső példaképem kiviteli alakját mutatja. A. 2. ábra másik kiviteli alakot tüntet fel két ütközŐLiemezzeil. Az 1. ábra szerinti, (1) cső' belsejében 55 (2) sugárkeltőirendszer van. A katóda pl. hosszúkás és a rajz síkjára menőDeges el­helyezésű lehet. (3) eltérítői lemezpárt je­löl, (4) jelöli az ütközői lemezt és (5) &z ütközŐiliemezt az egyik oldalról teljesen kör 60 rüllzáró, a szekundéreliektro'nokat elszívó elektródát. A (4) leimez derékszögű lehet és nagyobb részét erősein (100%-öt meghala­dóan) saekuindéremittáló anyag borítja. Csupán a (6) szélrész felületének kisebb 65 (100% alatti) a szekundéremissziója. Ez a rész pl. korommal lehet bevonva. A .su­garat ilymódoin az ütközői lemezen ide­oda irányítjuk, úgyhogy felváltva viszony­lag: hosszú ideig éri a nagy emissziójú 70 réteget, majd egyenlői közökben rövid ideig éri a kis emissziójú réteget. A .berendezés célszerűen olyan, hogy az elektron érte felület egyensúlyi potenciálját a potenciál-, növekedés közben, amely a periódus na- 75 gyobbik „részét, teszi, nem érjük el. Ezt BillenQrezgéseket eddig rendszerint gáz­töltésű gyujtócsövekkel vagy rendes elek­troncsövekkel létesítettek. Például konden­zátort töltöttek fel és szabályszerű közök-5 ben szimkrónim pulzusokkal nyitott csövön át sütötték ki. A találmány másfajta eljárás ilyen rez­gések keltésére oly katódsugárcső felhasz­nálásával, amely szekundéréliektronokat k:i-10 lövel'őí lemezt tartalmaz. Már ismeretes oly frekvenciasokszorozó cső, amelyben a su­garat több, Jiellváltva különböző szekundér­emittálóképességű sáv között ide-oda irá­nyítják,, úgyhogy két-két egymással szóm­ig, szédos sáv a ki vezető frekvencia egy tel­jes rezgését-adja. A találmány értelmében hasonló1 alap­elvet használunk fel fűrészfogalakú, rez­gések létesítésére, olymódon, hogy a be-20 sugárzott elektróda szekundéremittálóké­pességét úgy osztjuk el, hogy íűrészfog­álakú görbe keletkezzék. A sugár pl. olyan íetületr észé kel: ér, amelyeknek a szie­kundéremitLálöképesíségie felváltva 100% fö-25 lőtt és 100% alatt van. A szekundérelek­tronok számára elszívó-elektródát alkalma­zunk, amelynek potenciálja rendszerint na­gyobb az ütközőeJiektróda potenciáljánál. Ha a szekunderé misszió meghaladja a 3Q 100%-ot, akkor a besugárzott lemez po­tenciáljának pozitív irányba kell eltolódnia. Ha a szekundéremisszió kisebb 100%-nál, akkor az ütköziőílemez negatívabb lesz. A berendezés mind eltérítői feszültségek 35 (villamos eltérítés), mind eltérítői áramok (mágneses eltérítés) létesítésére felhasznál­ható. Az ismert, villamos eltérítésre al­kalmas billenői-kapcsolásoknál az eltérítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom