122718. lajstromszámú szabadalom • Csipesz tartós hajhullámok létesítésére, valamint hozzávaló kulcs és fűtőkészülék

Megjelent 1940. óvj jamr'tr hó ?-án. HAÖYAR KT1ÍÁLYI. i^SäS SZABADALMI BTRÓSÍO SZABADALMI LEÍRÁS 122718. SZÁM. Ill/b. (Vll/e.) OSZTÁLY. — B. 12586. ALAPSZÁM. Csipesz tartós hajhullámok létesítésére, valamint hozzávaló kulcs és fűtőkészülék. Barna István villanyszerelő, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi január hó 12-ike. Alkalmaztak már oly hajhullámosító testeket, melyek egyik alkotója mentén csuklósan egymáshoz erősített és rugalmasan szétnyitható, illetve összecsukható két féls csőből alkotott kettősfalú csőből állottak. A félcsövek kettős falai közötti üregekben rendszerint vilamos fűtiSlelIenállásokat alkalmaztak és ezeket villamos áramforráshoz kötötték. Az így felmelegített csövek-Ki kel vagy csipeszekkel a szokásos orsókra csavart hajfürtöket körülfogták és azokat így sütve, tartós alakra hozták.. Ennek a villamos úton való hajhullámosításnak az volt a hátránya, hogy a hullámosítás köz-15 ben a tejet (felfelé vezető és esetleg húzóhatást kifejtő) villamos vezetékek halmaza vette körül és gyakran előfordult az is, hogy az egyes fűtőellenállások menetei között rövidzárlat következett be és ennek 20 folytán a haj tekercs elégett vagy legjobb esetben megpörkölődött. Rossz szigetelés esetén az is meg történhetett, hogy az áram a nedves hajon át az emberi testtel érintkezésbe jutott, illetve átütött és így az 25 illető személy, ha a földdel érintkezésben volt, már a szokásos hálózati feszültségnél is igen erős áramütést szenvedett« Ezeknek a hátrányoknak elkerülésére javasolták már a hajhullámosító, rugalmas 80 csipeszeknek oly alakját is, melynél a kettős csőfalak közötti üregeket, a villamos fűtőellenállások mellőzésével, hőtartó folyadékkal, rendszerint olajjal töltötték meg s evégből a félcsöveket tömítőon elzárható SS csőcsönkkal szerelték fel. Az így megtöltött csipeszeket előzetesen tetszőleges módon, pl. úgy melegítették fel, hogy azokat felhevített orsóra húzták majd az olaj felmelegedése után lehúzták és a kezelendő haj tekercsekre helyezték.: Ezeknek a hő- 40 tartó folyadékkal töltött rugalmas csipeszeknek, eltekintve az esetleges tömítési, illetve párolgási veszteségektől, az volt a kettős főhátránya, hogy egyrészt a folyadék nem elég hosszú ideig, illetve nem 45> eléggé magas fokon tartotta a melegeit, másrészt, mint jeleztük, csak rugalmasan szorultak a haj tekercsre. Mindkét hátrány lényeges oka volt annak, hogy valóban tarlós hajhullámokat nem sikerült létesí- őC leni. A találmány szerinti, ugyancsak egyik alkotója mentén csuklósan egymáshoz erősített és két szétnyitható, illetve összecsukható, kettősfalú félcsőből alkotott cső- 55» bői álló hajhullámosító' csipeszt, mely valamennyi felsorolt hátrányt hatásosan küszöböli ki, elsősorban az jellemzi, hogy a kettős csőfalak közötti üregeket szilárd tűzálló anyaggal, célszerűen az alább is- 60 mertetett anyagkeverékkel, előnyösen, mint teljesen tömör egységgel, egyszersmindemkorra töltjük ki. Ez a tömör egység szorosan érintkezik a csipesz belső falfelületeivel; így a találmány szerinti csipesznél 65 jó hővezetést és tökéletesen kielégítő hőtartást érünk el. A tömör, szilárd tűzálló anyagbetet lovábbi előnye, hogy a csipets» külső fala egészen vékony fémlemezből készülhet, ami a csipesz súlyát tetemesen 70 csökkenti. A találmány szerint továbbá a csipeszt alikotó; a haj tekercshez simuló alakú két félcsövei a záráskor nem rugalmasan, hanem kénvszerszorítássali, célsze-