122701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezések zavarok elhárítására rádióvevőkészülékekben

Megjelent 15)40. évi január hó 2-áu. MAGYAR KIEÁLYI SZABADALMI BIEÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 122701. SZÁM. ^A^-'íí/V VII j. OSZTÁLY. — -K. 14192. ALAPSZÁM. Eljárás és kapcsolási elrendezések zavarok elhárítására rádióvevökészülékekbem Magyar Wolfram lámpa Gyár Kremenezky János Rész­vénytársaság, Budapest. A bejelentés napja 1937. évi december hó 11-ike. A találmány eljárás és kapcsolások zavarok elhárítására rádióvevőkészülé­kekben. A találmány a zavarelhárításnak azt a módját kívánja tökéletesíteni, o amelynél a vevőkészülék a zavar tarta­mára a zavarfeszültség útján hatás­talanná válik, illetőleg kikapcsolódik. Az e körbe tartozó ismert megoldások általában nem egyetemes jellegűek, azaz 10 nem alkalmazhatok egyaránt a rádióvevő­ké-szülék mindegyik iokozatában. Ezen­kívül az ismert megoldások rendszerint káros kísérő jelenségekkel kapcsolatosak, amelyeket a készülék be- és kikapcsolá-15 sáriak pillanatában a rezgőkörök be- és leg erjedt se okoz. Ezzel szemben a talál­mány olyan zavarelhárítást javasol, amely a vevőkészülék bármely fokozatában egy­aránt alkalmazható, anélkül, hogy emel-20 lett káros kísérő jelenségek lépnének fel. A találmány azon az elven alapszik, hogyha két azonos frekvenciájú ellen­ütemű váltófeszültséget szuperponálunk, akkor azok egymást részben vagy egész-35 ben kiegyenlítik. Ennek megfelelően a találmány szerinti eljárás az, hogy a hatástalanítandó zavarfeszültség útján két azonos frekvenciájú váltófeszültséget keltünk és ezeket ellentétes fázissal vala-30 mely szuperponálószervben, mint impe­dancia, pl. rezgőkör, vagy elektronkisü­lési pálya mentén úgy szuperponáljuk, hogy kiegyenlítődés folytán a zavar idő­tartamára a szuperponálcszervvel csatolt .%> körben a hatástalanítandó feszült ségmeg­szűnik vagy legalább is annak frekvenciá­ján feszültség nem jelenik meg és így ; vétel megszakad. A találmány szerinti eljárás kivitelén a legkülönbözőbb kapcsolások alkalmaz m hatók, amelyek közül példaképen a követ­kezőket emiitjük: A készülék valamely fokozatában ké; elektroncsövet alkalmazunk, amelyeknél vezérlőrácsai a bemenőimpedancián yö ellenütemben, míg anódái a kimenő­impedanciára, vagyis a szuperponáló­szervre egyező fázissal vannak kapcsolva, mimellett zavarmentes vételnél az egyii cső hatástalan, a zavarfeszültség hat azonban működésbe jut, mikoris a kéi vezérlőrácson ellenütemű feszültség lé] fel és a megfelelő anódafeszült ségek egy­mást a kimenőimpedancia mentén ki­egyenlítik. Lehet a találmány céljaira ; 55 két elektroncsövet úgy is kapcsolni, hogj vezérlcrácsaik a bemencimpedanciári_ egyező fázissal, míg anódáik a kimenő­impedanciára, vagyis a szuperponálószerv­re ellenütemben vannak kapcsolva, am ßfj nyilvánvalóan ugyanazt eredményezi, mint az előző kapcsolás. Megoldható a találmány szerinti kap­csolás egy elektroncsővel is úgy, hogj annak vezérlcrácskörében két ellenütem- 05 ben kapcoslt impedanciát alkalmazunk, mimellett zavarmentes vételnél az egyil impedancia rövidre van zárva, a zavar­feszültség hatására azonban a rövidzárlaí mechanikai vagy vilkmcs úton meg 70 szűnik, úgyhcgy a vezérltrács nem kaj vezérlcfeszültstget és a cső hatástalanná

Next

/
Oldalképek
Tartalom