122700. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső elektronoknak nagyobb nyomású kültérbe való emittálására

Megjelent 1940. évi .janii ár hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 12*5700. SZÁM. Vll/d. (VIT/g.) OSZTÁLY. — K. 13139. ALAPSZÁM. Elektroncső elektronoknak nagyobb nyomású kültérbe való emittálására. Karlovitz Béla oki. elektromérnök, Budapest és Halász Dénes oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 31-ike. A találmány olyan elektroncső, melyből a. csőben uralkodó' nyomásnál nagyobb nyomású küUérbe 'elektronsugarat vezethetünk 5 Olyan elektroncsövek ismeretesek, melyeknél a cső belsejéhez egy vagy lobb, a kilép ű elektronsugár irányában egymás mogöll sorban le'rendeziell, a cső belső terével továbbá a nagyobb momású kuli érrel. Ni az e'eklronok kilépésére alkalmas nyílásokkal összekötött el'otkamrák vannak, amikoris ezek az előkamrák és többnyire a cső be'ső tere is megtelelő magas vákuum fern'arláisa céljából vákuumszivattyúkkal 15 vannak összekötve. A tai'álmány érledméhen jltajla e'cktroncsovek cgv vagy lobb előikamráját difiuziós szivattyúkéul, vag\ pedig diffúziós s/hallyú ha'ásos t>őzára"iának útjábrn elrendezett 20 kamraként alakítjuk ki A diffúziós szivattyú ilyen alkalmazásával az ismert berendezésekkel szembeíri lényeges előnyök adódnak. A találmány szerinti készülék előkamrájában a katóda:5 térben elegeindő magas vákuum előállítására a diffúziós szivattyú munkagőizéinek nyomása nagyobb lebet annál a nyomásnál!., mely az ismeretes berendezéseknél a katódatérbem ugyanolyan, vákuum előállí-30 láísára szükséges. Ennek folytán a nagyobb nyomású kültérhőil beáramló' gázok csupán csak az eíőkaimra nagyobb nyomására expandálnak, aminek következtében kisebb gázléríogatot kell elszív atni. 35 A diffúziós szivattyú gőizárama az: eillőkamráha betóduló gázáramot a katódiatér nyílásától eltereli, úgyhogy ez utóbbiba a nagyobb nyomású küllérből kisebb menynyiségű gáíz juthat. A diffúziós szivattyúnak a kalíóclaitcr nyílása előtt elvonuló gőzL

40 árama szívóhatása folytán nem szükséges, hogy a katődatenet a megfelelő: vákuum elérésére külön vákuumszivattyúval kössük össze. A találmány két példakénti kiviteli alak- 45 ját a rajz vázlatosan mutatja. Az egyes ábrákon az azonos alkatrészeket azonos vonatkozási jeleikkel láttuk el. Az 1. ábra értelmében az (1) csőben van a (2) katódia. és azzal szembeni a •(•!) myí- 50 lássál ellátott (3) anóda. Az (1) csőhöz csatlakozik a (17) előikaiura, mely, egyrészt a (4). nyíláson át a csői (5) belsőtér révei, másrészt a (9) nyíláson át a nagyobb nyomású kü'ite;r:rel van összekötve. A (17) 55 előkamra a (21) vákuumvezetéken át a rajzon fel nem tüntetett vákuumszivattyúval van összekötne. A (17) előkamra alsó részén gyűlik össze a gőiZképző (18) folyadék, melynek 60 forralásával ;a (19) nyíl irányában, gőzáramot állítunk élői. A (17) kamra felső részét a (20) hűtő; veszi körül, mely a diffúziós szivattyú gőizeit cseppfolyósítja. A külltérb'őil behatoló1

gázt a (21) vákuumvezie- 65 léken át távolítjuk el. Az elektroncsői belső lemébe, jutó' gplzöket a (22) hűtő cseppfolyósítja és a cseppfolyósított közeg a (23) vezetéken át megint a (17) kamrába jut. A (19) giőlzáram a nagyobb nyomású kül- 70 térfciői'l beáramló' gázt a (28) nyíl irányában olfcéríti és íjgy csökkenti annak a lehetősé1

gét, hogy az a csői (5) beJső terébe jusson. Ha a (2) katödát izzítjuk és a (2) ka-