122695. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha

Megjelent 1940. évi január lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRHSAG SZABADALMI LEIRAS 12269Ő. SZÁM. U/h. OSZTÁLY. — G. 8530. ALAPSZÁM. Fűtó'kályha. Grubmüller Emil mérnök, műszaki műhely tulajdonosa és Haan Franz műszaki műhely tulajdonosa, Wien. A bejelentés napja 1937. évi november hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi november hó28-ika. :3., '4,, 5. ós 6. ábrák metszetek az 1. ábra a—a, b—b, c—c, illetve d—d vona­laiban, A 40 7., 8.: és 9. ábrákon egy légfűlő cső fedőrésze, a 10., 11. és 12. ábrán pedig a légfűtő cső fenéklapja látható oldal-, felül-, ill elülnézethen. A 45 13. ábra a légfűtő cső két részének ösz­szefoglalására való peremes keretet tüntet fel. elül- és oldalnézetben. A belül tűzálló anyaggal bélelt (1) kály­haköpeny (2) lábakon áll. A kályha alsó 50 része alkotja a (3) elégető teret, melyhez a (4a, 4b, 4c, 4d) választófalakkal zeg-zu­gossá telt füstcsatorna csatlakozik. A (3) elégető teret fedő legalsó (4a) választófal­nak a mélyebben fekvő sarkain van két 55 (7a) átömlő) nyílása (1. és 3. ábra), a fie-Lelte lévői (4b) választói álnak pedig a m,a^ gas.abban fekvő Siarkaiin van két (7b) átömlő nyílása (1. és 4. ábra). A következői (4c) válas,ztói'alnak két (7c) átömlőí ínyí- 60 lása ismét a mélyebben fekvői sarkaim van, a legfelső (4d) választófalnak pedig csak egy (7d) átömlő nyílása van az egyik magasabb fekvésű sarkán az elülső kályha* falnál. A füstgázok tehát az 1. ábrán nyí- 65 lakkal jelzett zeg-zttgos úton haladiaak a (3) elégető tértől a választófalak között az (5) kibocsátó toldathoz. A füstcsatorna két­két válaszlófala közé egy^gy mindkét vé­gién nyitott s a kályhaköpienyt mindkét végé-70 vei áttörő (10) légfűtő cső van beépítve. Mind a (4a—4d) választófalak, mind pe­dig a (10) légfűtő csövek ismert módon lejtősen vannak elrendezve, ami a füst-Ismeretesek olyan fűtőkályhák, melyek­ben választófalak zeg-zugos füstcsatornát alkotnak, melybe a választófalak között mindkét végükön a szabadba torkolló lég­ii fűtőt csövek vannak beépítve. A választó­falakat és a légfűtő! csöveket lejtősen, alul­ról felfelé emelkedőén szokták elhelyezni, ami a füstgázok és a meleg levegői felfelé áramlását előjmozdítja s a füslcsatorná-10 ban és a légfűtő csövekben egyaránt erős áramlást idéz elö. A légfűtő csövekben való légáramlás fo­kozására a csöveket a találmány értelmé­ben úgy alakítjuk, hogy az elégetés teréhez 15 közelebb eső, azaz mélyebb fekvésű végü­kön legnagyobb legyen, a magasabb fek­vésű csőlvég felé pedig csökkenjen a hő­átadásuk. A mélyebb fekvésű csővégei: te­hát legerősebben, a magasabb fekvésűi. 20 leggyengébben hevítjük, ami a csőben fel­szálló levegői áramlását tetemesen előmoz­dítja. Ezt a találmány értelmében úgy ér­jük el, hogy a légfűtő csövek mindegyiké­nek a mélyebb fekvésű végén legkisebb s a 25 magasabb fekvésű vége felé növekszik a falvastagsága, Tűzálló anyaggal burkolt légfűtő csövek esetén a burkolatnak a mélyebb fekvésű csővégen legkisebb a. vastagsága, vagy a 30 cső itt egyáltalán burkolatlan, s a burkolat vastagsága a magasabb fekvésű csővég felé növekszik. A mellékelt rajz a találmánynak megfe­lel ő fűtőkályha kiviteli példáját tünteti 35 fel, az 1. ábrán függőleges metszetben s a 2. ábrán elülnézetben. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom