122688. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső sugárzó energia jelzésére és/vagy mérésére

Megjelent 1940. évi .január hó 2-án. ) SZABADALMI LEIRAS 123688. SZÁM Vlí/d. OSZTÁLY. — 13. 3235. ALAPSZÁM. KisütőcsS sugárzó energia jelzésére és/vagy mérésére. •Allg-emeine Elektricitats-Gesellschafí, Berlin, mint dr. Kiepentieuer Kari Ottó berlini lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi március hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi március hól9-ike. A találmány kisütőcső sugárzóenergia jelzésére és/vagy mérésérc. Effajta kisütőcsövek, mint számlálócsövek ismereteseik (pl. Geiger és Müller) és ilyeneket az j,bo-5 lyántúli szíinképkörzetben (< HOuO A E.) már sikeresen alkalmazták. Eme ismeretes számlálócsövek elvi felépítései, miként azt az 1. ábra vázlatosain feltünteti, a következői: Gáztöltésű (pl. me~ 10 hány cm higamyoszlapnyomású hidrogéntöltésű) (1) edényben (2) henger és annak tengelyebem. (3) fémhuzal van elrendezve. A (2) hengerhez és a (3) huzalhoz a nagy (5) ellenálláson (pl. 10.9 ohm) és a kisebb 15 (6) ellenállásokon át, a (4) feszültségforrás csatlakozik. Besugárzásnál a (2) és (3) szerv között bekövetkező! kisülési lökések a (6) ellenálláson ifeszülitséglökéseket váltanak ki, melyeket a (7) ejektrouiéterrel ki-20 mutathatunk. Emellett.az időegységben bekövetkező árainlökések száma arányos a beesői sugárzás erősségével. Kitűnt, hogy effajta számlálócsövek az ibolya, a látható és a vörösen inneni Kzín-25 kép körzetben felmondják a szolgála tot, mert ha a (2) katódahengert fényeilektromosan hatékony réteggel látjuk el, úgy hogy a látható fénnyel való besugárzásinál elektronok váltódnak ki, akkor hatás ugyan 30- mutatkozik, azonban a csői nagy mértékben öngerjesztett, vagyis sötétben is, különösen megvilágítás után, oly sok lökést mulatt hogy a további mérés lehetetlenné válik. Széleskörű kutatás vezetett a találmányt 35 megalapozó ama íelisinerésheiz, hogy az öngerjedést a számlálócső kisülése folyamán keletkező pozitív ionok (pl. protonok) okozzák, melyek a fényérzékeny katódán mint ionok telepednek le és így egyes helyeken a kilépési munkát törtrészére 40 csökkentik. Ennek az a következménye, hogy az elektronok kilépése ezeken a helyeken oly mértékben megkönnyebbedik, hogy sötétben is elektronok emittálódnak. E sötétben emittált elektronok mindegyike 45 épen úgy, mint a besugárzott energiával kiváltott íotoelektronoik kisülést gyújt. Ennek az a következménye, hogy öngerjedés lép fel, és a kisülés már nem szakad meg. Miként megállapítottuk, az öngerjesztő*- 50 hatás különösein erőlsen mutatkozik Ids kilépésű munkájú olyan katódaanyagnál, melyek látható színképkörziet kimutatásához használatosak, amikor tehát pl. fotókatódaként önmagában ismert cóziumikatódáit 55 használunk, melynél lehelet-vékonyságú céziumré'íeg van közbülsői oxidrétegein adszorbeálva. A találmány értelmében ezért sugárzóenergia kiváltképpen látható és/vagy vö- 60 rösen inneni sugárzás kimutatására és/ vagy mérésére vak> kisütőicsönél oly eszközöket alkalmazunk, melyek a számlálócsőiből származó ionok öngerjesztő hatását meggátolják. 65 Ezt a találmányi gondolatot igen különböző formában valósíthatjuk meg. Az egyes péílidakénti kivitelieket a 2 5. ábrák kapcsán az alábbiakban ismertetjük. A találmányi gondolat egyik kiviteli 70 alakja abban van, hogy. miként az a 2. ábrából látható, a számlálőcső kis ütőterét ós azt a teret, melyben a kisülést gyújtó elektronok a sugárzással kiváltódnak, egy-