122676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés álláshelyzetnek meghatározására

Megjelent 1940 évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #£ä|| SZABADALMI BIRÓSÍe SZABADALMI LEÍRÁS 122676. SZÁM. VIÍ/J. OSZTÁLY. £. 7717. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés álláshelyzetnek meghatározására. C. Lorenz Aktiengesellschaft gyári cég, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1938. évi november hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi november hó 18-ika. Valamely jármű helyzetének meghatá­rozására ismeretesek már olyan eljárá­sok, melyeknél az adóoldalon különböző irányítódiagtrammokat kiegészítőjelek rit-6 urasában, váltakozva billentyűzünk, illetve más szóval tapintunk, azaz antennák be-és kikapcsolásával úgy adunk, hogy az egyik jelfajtákat (pl. pontok vagy (a) Morsejelek) mündig a másik jelfajta i(ipl. 10 vonások vagy (n) Morsejelek) adásának szüneteiben adjuk. A két irányítódiagramm egyazon mezőerősségű vonalán a kiegé­szítőjelek tartósvonallá olvadnak össze, amelyet a vevőoldalon távbeszélőben, le­lő hallgatással, figyelünk és repülőgépek repüléséhez menetirány vonalnak haszná­lunk! fel. Az említett eljárásnál a távbeszélőn való ellenőrzőlehetőségen kívül még azt 20 követeljük, ho,gy az irányvonalak és az attól való eltérések optikai mutatóműszer­ben, is láthatóvá váljanak. E végett el­járások sorozatát fejlesztették ki, de mind­ezeknek bizonyos hátrányuk van. Egyik 25 ismeretes eljárás pl. úgy foganatosítható, hogy a két különböző antennadiagrammot nem tapintjuk (pl. billentyűzéssel) kiegé­szítőjelek ritmusában, hanem egymástól különböző hangfrekvenciákkal modulál -30 jnk. A jelzés frekvencia érzékeny indikáto­rokkal történik, melyek az egymáistől el­térő két moduláló frekvencia amplitúdó -különbségére működnek. Ez eljárás hát­ránya, hogy ezzel csak! optikai jelzés le-35 kétséges, hallásösszehasonlítás ' azonban nem. Bepülőgépeknél például azonban szükségesnek mutatkozik az optikai jelzé­gét is biztosítani, minthogy a pilótának időnként sok műszert kell megfigyelnie. 40 Ez idő alatt az akusztikai jelzést figyelem­mel kisérheti. Más ismeretes eljárás szerint, mely már akusztikai ós optikai jelzést tesz lehe­tővé, a tapintott jelek oldalaival transz- 45 form'átorban előidézett gerjesztéslökéseket használjuk fel, amelyeket a nullahelyzet­ben igen érzékeny, de a külső helyzetekben csekély érzékenységű különleges műszer­ben értékesítünk. E berendezésnek alap- 50 elvi hátránya, hogy a mutatóműszer mu­tatója a transzformátorban előállított indukálólö'kések ritmusában állandóan rángatódzik és ezért a beosztásai pontat­lanul olvashatók csak le (rángatódzójelzés- 55 adás). Azonkívül az indukálólökésekkel való eljárás következménye, hogy a tapin­tás ritmusaiban és a jelek fajtájában, illetve összeállításában nincs szabad vá­lasztásunk, hanem csak meghatározott jel- 60 fajták, pl. pontok és vonások, biztosítanak kifogástalan működési módot. Az ismertetett hátrányok kiküszöbölé­sére olyan eljárást is javasoltak, mely egyidejűleg akusztikai és optikai jelzés- 65 nek végrehajtását engedi meg. Ez az el­járás az ismeretes tapintóeljárásnak, és a fent ismertetett moduláló eljárásnak kom­binációja. A különböző irányítódiagram­mokat tehát egyidejűleg kiegészítő jelek 70 ritmusában tapintjuk és azonkívül Bgj­mástól eltérő moduláló frekvenciákkal moduláljuk. A tapintott jeleket és a mo­duláló frekvenciákat a vevőkészülékben választjuk el egymástól és az egyik fajtát 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom