122675. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóátviteli berendezés
Megjelfiit 1ÍÍ40. évi január lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LETRAS 122675. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. JC. 7G79. ALAPSZÁM. Távolbalátóátviteli berendezés. Radioaktieng-esellschaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. Kiválasztva az L—7224 alapszámú találmányi bejelentésből. Megállapított bejelentési nap 1936. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 22-ike. A találmány oly tulajdonságú elektróncsöves távolbalátóátviteli berendezés, mely az utánkövetkező erősítőinek oly kép pontonkénti világossági eloszlásának megfele-5 Icen ad távolbalátó jeleket, mely kép az átviendő tárgyról optikai úton van a csőben elrendezett fotoelektromos mozaikernyőire vetítve. Az ikonoszkop eredeti berendezésétől! a találmány szerinti cső abban kü-10 lönbözik, hogy a letapogatás, nem katódsugárral, hanem vándorló fényponttal történik. A tárolóhatás kihasználásával való érzékenységnöveléis a találmány szerinti csőiben éppen úgy meg van, mint az iko-15 noszkopban és a többi oly csövekben, melyek kapacitív terhelésű sokeellájú ernyőikkel vannak ellátva. Azoknál az eddig ismert berendezéseknél, melyeknél a fotómozaikot vándorló1 20 fénypont tapogatja le, két-két letapogatás közötti tö,ltéskiegyenlítés előállítására a fotomozaikréteget oly hordozóra kell felvinni, mely az áramot átengedi, melynek tehát nincsen gyakorlatilag végtelen nagy 25 ellenállása. Az állandó;, homogén és igen nagy ellenállású hordozólemez előállításának feltétele a keresztülvitel gyakorlati megnehezítését jelenti, mert e mozaikelektród harántellenállásának rendkívül pon-30 tos méretezése elengedhetetlen követelmény, míg másrészt semmiféle lehetőség sincsen a töltéskiegyenlítés szabályozására, azaz a mozlaikcelia nyugalmi potiemciálh jának a beállítására. 85 A találmány szerinti optikai letapogatású átviteli berendezés e nehézséget úgy kerüli el, hogy a fotocellarács elemiéi féligvezető1 alkalmazása nélkül, a mozaikréteg hordozójaként nagyfokú szigetelői alapon, pl. csillámon, vannak elrendezve és a nyu- 40 galmipolenciál előállítása külön elektronforrás által szolgáltatott elektronokkal történik. Az 1. ábrán a találmány egyik kiviteli alakja van feltüntetve. 45 E csőnél a letapogató' fénypontot és a fényképet egyidejűleg az (5) mozaikelektród (5a) mozaikfelületére vetítjük. Az (5a) mozaikfelület hordozójaként (5c) nagyfokú szigetelő réteg vau az (5a) mozaikfelület 50 és az (5b) felfogóele Maród között elrendezve. Az (5a) felület oly (6) anóddal van szemben, midljy példaképpen egy életlenül leképezett keresztmetszetben elrendez zett dróthálóból állhat. Valamely elektron- 55. forrás, példaképpen (1) fotoelektromiois réteg, az (5) mozaikelektróddal szemben vam elrendezve. A fény (4) lencsén keresztül esik be a csőibe, amikor is a (3) átviendő képnek éles leképezése áll a mozaikon élő. g<> Egyidejűleg a fotocellarácsot világítópont tapogatja le, melyet a (13) rácsfelület, példaképpen Nipkow-tárcsa osztófelületérnek éles leképezésével, a lencse közeliében elrendezett (11) fordítótükör vagy for- (i5 dítóprizmán keresztüli állítunk elő. Míg az (5b) felfogólemez sarka (9) ellenálláson át közvetlenül földiéit és ezenfelül a (10) erőisítőire kapcsolt, addig a (6) anód az (5a) és (1) felületek elegendői fotoelektromos 70 emissziójának eléréséhez alkalmas,, a földhöz képest mintegy 100 Volt előifeszültségre van kapcsolva, mely előfeszültséget a (7) telep állítja elő. Az (1) fotókatód ez elő-