122675. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóátviteli berendezés

Megjelfiit 1ÍÍ40. évi január lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LETRAS 122675. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. JC. 7G79. ALAPSZÁM. Távolbalátóátviteli berendezés. Radioaktieng-esellschaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. Kiválasztva az L—7224 alapszámú találmányi bejelentésből. Megállapított bejelentési nap 1936. évi november hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi november hó 22-ike. A találmány oly tulajdonságú elektrón­csöves távolbalátóátviteli berendezés, mely az utánkövetkező erősítőinek oly kép pon­tonkénti világossági eloszlásának megfele-5 Icen ad távolbalátó jeleket, mely kép az át­viendő tárgyról optikai úton van a csőben elrendezett fotoelektromos mozaikernyőire vetítve. Az ikonoszkop eredeti berendezé­sétől! a találmány szerinti cső abban kü-10 lönbözik, hogy a letapogatás, nem katódsu­gárral, hanem vándorló fényponttal tör­ténik. A tárolóhatás kihasználásával való érzékenységnöveléis a találmány szerinti csőiben éppen úgy meg van, mint az iko-15 noszkopban és a többi oly csövekben, me­lyek kapacitív terhelésű sokeellájú ernyőik­kel vannak ellátva. Azoknál az eddig ismert berendezések­nél, melyeknél a fotómozaikot vándorló1 20 fénypont tapogatja le, két-két letapogatás közötti tö,ltéskiegyenlítés előállítására a fotomozaikréteget oly hordozóra kell fel­vinni, mely az áramot átengedi, melynek tehát nincsen gyakorlatilag végtelen nagy 25 ellenállása. Az állandó;, homogén és igen nagy ellenállású hordozólemez előállításá­nak feltétele a keresztülvitel gyakorlati megnehezítését jelenti, mert e mozaikelek­tród harántellenállásának rendkívül pon-30 tos méretezése elengedhetetlen követel­mény, míg másrészt semmiféle lehetőség sincsen a töltéskiegyenlítés szabályozására, azaz a mozlaikcelia nyugalmi potiemciálh jának a beállítására. 85 A találmány szerinti optikai letapogatású átviteli berendezés e nehézséget úgy kerüli el, hogy a fotocellarács elemiéi féligvezető1 alkalmazása nélkül, a mozaikréteg hor­dozójaként nagyfokú szigetelői alapon, pl. csillámon, vannak elrendezve és a nyu- 40 galmipolenciál előállítása külön elektron­forrás által szolgáltatott elektronokkal tör­ténik. Az 1. ábrán a találmány egyik kivi­teli alakja van feltüntetve. 45 E csőnél a letapogató' fénypontot és a fényképet egyidejűleg az (5) mozaikelek­tród (5a) mozaikfelületére vetítjük. Az (5a) mozaikfelület hordozójaként (5c) nagyfokú szigetelő réteg vau az (5a) mozaikfelület 50 és az (5b) felfogóele Maród között elren­dezve. Az (5a) felület oly (6) anóddal van szemben, midljy példaképpen egy életle­nül leképezett keresztmetszetben elrendez zett dróthálóból állhat. Valamely elektron- 55. forrás, példaképpen (1) fotoelektromiois ré­teg, az (5) mozaikelektróddal szemben vam elrendezve. A fény (4) lencsén keresztül esik be a csőibe, amikor is a (3) átviendő képnek éles leképezése áll a mozaikon élő. g<> Egyidejűleg a fotocellarácsot világítópont tapogatja le, melyet a (13) rácsfelület, példaképpen Nipkow-tárcsa osztófelületé­rnek éles leképezésével, a lencse közelié­ben elrendezett (11) fordítótükör vagy for- (i5 dítóprizmán keresztüli állítunk elő. Míg az (5b) felfogólemez sarka (9) ellenálláson át közvetlenül földiéit és ezenfelül a (10) erői­sítőire kapcsolt, addig a (6) anód az (5a) és (1) felületek elegendői fotoelektromos 70 emissziójának eléréséhez alkalmas,, a föld­höz képest mintegy 100 Volt előifeszültségre van kapcsolva, mely előfeszültséget a (7) telep állítja elő. Az (1) fotókatód ez elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom