122670. lajstromszámú szabadalom • Feszültségjelző készülék
Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #E§W/ SZABADALMI BIRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 122670. SZÁM. Vll/d. (VII/f.) OSZTÁLY. — K. 13736. ALAPSZÁM. Feszültségjelző készülék. Képes László műszaki tisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi december hó 30-ika. A találmány feszültség jelző készülék, legalább egy gáztöltést, higanygőz hozzáadásával vagy anélkül, tartalmazó fénymentesen elzárt szigetelőanyagú tokban 5 elhelyezett világítóesővel, melynek tokján ennek egyik végén a tok belsejéből kinyúló, a külső törtöltést a világítócső bemeneti elektródájához vezető fémtest van, azzal jellemezve, hogy a fémtest a 10 tokon kívül, a szigetelőtok keresztmetszeténél sokszorosan nagyobb felületen elterülő felfogó elektródát hord. Az ismeretes készülékek működése azon alapszik, hogy egy szigeíelőrúd végére 15 helyezett neoneső bevezető elektródájával a vizsgálandó vezetéket megérintve — feszültség esetén. — a. neoncső világít. Ez ismeretes készülékek használata közbein különböző nehézségek merültek fel. 20 Például: a jelző a névleges feszültség alatt vagy semmit vagy csak alig felismerhetően jelzi a feszültség jelenlétét. Biztonsági szempontból nagy hátrány az is, hogy az emberi testre már veszélyes 25 alacsony feszültségeknél kb. 80 Volt-nál a használatban levő jelzők nem mutatnak semmit. További hátrány, hogy miniden névleges feszültségre más és más jelzőt kell használni. Hátrány még az is, hogy 30 e jelzők csak korlátozott feszültségig, cca 30 kv-ig készíthetők. A találmány az ismert kivitelekhez képest — amelyeknél a találmány szerinti felfogó elektródát nem alkalmazták — 85 azt a lényeges előnyt nyújtja, hogy a készülékkel nagyfeszültségű vezetéket nem kell megérinteni, elegendő azt a veszélytelen távolságból megközelíteni, hogy a kívánt jelzőhatást elérjük, emellett a találmány szerinti jelzőkészülék a feszült- 40 sióig jelenlétét 80 Volt-tói korlátlan nagyfeszültségig teljes biztonsággal mutatja. A rajz a találmány szerinti készülék póldaképpeni foganatosííási alakját mutatja. Az 45 1. ábra vázlat a találmány lényegéinek magyarázatára, a 2. ábra hosszmetszetben a találmány elvén felépített készüléket tünteti fel, a 3. ábra a 2. ábra II—II vonalának meg- 50 felelő keresztmetszet, a 4. ábra pedig az új készülék alkalmazási módját mutatja be. Az 1. ábrán (A) jelenti azt a vezetőt (tárgyat), melyről megállapítandó, hogy 55 feszültség alatt áll-e vagy sem. Az (i) világítócsövet jelöl, mely gáztöltésként nemesgázt, pl. neont — higanygőz hozzátétellel, vagy anélkül — tartalmaz. Ennek a csőnek beveztő (b) elektródája, és kivezető 60 (c) elektródája van. Ez utóbbi földelve van, míg a bevezető elektróda a felfogó (o) fegyverzettel van összekötve. Az (A) vezető megközelítésénél •— abban az esetben, ha az feszültség alatt áll — a tértől- g5 tés egy résziét az (o) fegyverzet felfogja és ezt a töltést a (b) elektróda gázba nyúló résziének átadja. A földelt (c) elektróda következtében a cső belsejében feszültség különbség áll e!ős így az (i) csőben lévő 70 gáztöltés ionizálódik, minek következtében fényjelenség lép fel. ' '" A kimenő (c) elektróda földelése történhetik egyszerűen az emberi testem át is, amennyiben "a készüléket használó egyén. 75
