122654. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés aszalókhoz

Megjelent 1940. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁ LYI W^Slft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132654. SZÁM. Jl/h. (X/a.) OSZTÁLY. — T. 6137. ALAPSZÁM. Fűtőberendezés aszalókhoz. Dr. Tantos Gyula kanonok, bácsi főesperes, Kalocsa. A bejelentés napja 1938. évi március hó 8-ika. Az élelmiszeriparban, drogok szárítá­sára és általában aszalásra sokféle beren­dezés ismeretes, melyek bár költségesek, az aszalás körül előforduló nehézségeket 5 nem küzdik le tökéletesen. Különösen nagy gondot okoz még mindig a szárítás közben keletkező vízgőzök elvezetése, mely néha, pl. paprika szárításakor tete­mes mennyiségekre rúghat. 10 A találmány olyan egyszerű fűtőberen­dezés aszalókhoz, meiy kifogástalanul működik és olcsó, ennélfogva a háziipar­keretei között is jó sikerrel használható. , Lényege az, hogy a keletkező vízpárák 15 eltávolítását is egyszerűen oldja meg azzal, hogy ventilátor nélkül oly lég­áramlást idéz elő, mely e párákat "a szárító térből folytonosan elszállítja és a vízgőzlecsapódásokkal járó ismeretes kel-20 lemetlenségeket is egy csapásra meg­szünteti. A találmány szerinti fűtőberendezés­nek lényeges alkatrésze a fűtőkályha köpenye, mely egészen a szárítóheíyiség 25 padlózatáig leér s felül nyitott. E kö­penybe alul torkollik be a külső levegőt bevezető csatorna, a külső levegőt beve­zető nyílás tehát a szárítóhelyiségen kívül foglal helyet. 30 A köpeny felett a tűzveszély elkerülé­sére ismert módon süveg akadályozza meg azt, hogy a szárítók tartalma a kály­hára ráhullva ott tűzveszélyt okozhasson. A szárítóhelyiségekből felül a mennyeze-35 ten keresztül magukban ismeretes szellőz­tető kémények indulnak ki, melyek alatt a lecsapódó kondenzvúek elvezetésére való gyűjtőedények foglalnak helyet, melyekből a kondenzátum csövön át el­vezethető. Ilyen módon a köpenybe he- 40 lyezett kályha köpenyébe benyomuló hideg levegő a köpeny terében felmele­gedve felfelé halad, szívóhatást, hoz létre és áramlást indít meg s ezzel karöltvt a szellőző kürtőkön át egyidejűleg el- 45-távozjk egyrészt a szárítótér páratelt meleg levegője, másrészt a kürtőre eltávo­záskor lecsapódó kondenzvíz elvezetésé is meg van oldva minden különlegesebb szerkezet vagy az eddig szokásos, a hő- 50 elosztásra káros ablaknyílás nélkül, tehát a szárítótér egyenletes hőmérsékletének a betartása is könnyen biztosítható. Minthogy azonban a köpenybe zárt kályha, amely a tüzelés végett zárhaté 58» nyíláson keresztül, hozzáférhető, a leírí módon túlnyomóan a huzat fenntartá­sára való, tehát fűtőhatása a szárítás (aszalás) céljára csekély, ezt kiegészí­tendő a kályhából keletkező füstöket 60 (füstgázokat) ismert módon füstradiáto­rokba vezethetjük be, melyeket oly mód­don hozunk kapcsolatba a kályhával, hogy pl. a fővezetékük bekapcsolószelepé­vel ki- és bekapcsolhatók legyenek. 6& Igen alkalmas a füstradjátor céljára 117786. sz. magyar szabadalmam leírása szerinti füstradiálor (pótfűtőtest), mely kettesével, hármasával párhuzamosa]: úgy kapcsolható be, hogy az ezeket külör 70 bekapcsoló tehát a füstöt közöttük el­osztószelepek állításával mindegyik füst­radiátor egyszerre működjék s ezzel hr szükséges, egészen alacsony hőmérsék létre fűthesse a szárító terét. 75 A füstradiátorokat bekapcsoló eíosz/tc-

Next

/
Oldalképek
Tartalom