122639. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncső
Megjelent 1D40. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI •<$£ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 122639. SZÁM. VIJ/d. (V'II/j.) OSZTÁLY. — E. 5360. ALAPSZÁM. Magnetroncső. Allg-emeine Eiektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 29-ike. A találmány magnetroncsiő, melyeket nagyfrekvcinciájú rezgések erőísítésére, keltésére stb. használhatunk. Az ismeretes magnetromcsőinek közvetlenül fűtött íonál-5 alakú katódája van, melyet ahhoz koaxiálisán elrendezett anódhenger vesz körül. Ezenkívül mágneses mezőit lébesítűnk, mely előnyösein egynemű ós melynek az erővonalai a cső katódájával párhuzamosak 10 vagypedig e katódával meghatározott szöget zárnak be. Az anódát körhengerként alakíthatjuk ki, azonban alapja egyéb alakú, pl. négyszögletes is lehet. Ha a esör vet rezgések keltésére kívánjuk használni, 15 akkor az anódát a katódával párhuzamos két vagy több hasitokkal látjuk el. Ezeknél az isimert magnetroincsöveknél a teljesítményt az határolja, valamint a hatásfokot az csökkenti, hogy, pl. a rezgés-20 keltésnél a helytelen fázisú elektronok nagy sebességgel az. anödára jutmak és azt felhevítik. A felhevítéshez szükséges teljesítmény a berendezésből elvonódik és veszendőibe megy; másrészt az anódának a cső 25 növekvői teljesítményével együtt növekvő felmelegedése a teljesítmény fokozásának határt szab. Ezzel szemben a fűtő'lszálon szokásos módon nem történik kiválogatódás, mert a felütődésnek a valószínűsége 30 a fűtőszál kicsi kiterjedése miatt igen csekély. Ismeretes, hogy a katóda elektronemiszsziójának a növelésére, azt nyújtott szál helyett, oly tekercseit szálként alakítják 35 ki, melynek a tengelye ott foglal helyett}, ahol egyébként a katóda egyenes vonalú fűtőiszála volna. Jóllehet, ezzel az elrendezéssel a katódának az elektronemissiziós felülelét növeljük, azonban a felületnek eimie növekedése nem olyan értelmű, hogy 4(> ezzel a helytelen fázisú elektronok nagyobb valószínűséggel jutnának a katódára, és ottan kiszűrődnének. A találmány értelmében a magnetroncső! a cső közelében, előnyösen az anódával ko^ 45 axiálisan oly katódát vagy segédelektródát tartalmaz, melynek közepes átmenője aiz anóda közepes átmérőjével hasonló nagyságrendű, előnyösen 1/5—1/2-e azonban legalább 1/10-e az: anóda átmérőjének. A talál- 50 many szerinti magnetroncsőlre tehát az a jell'iamzős hogy a szokásos csövekkel szémjben lényegesen nagyobb katódája vagy segédeijektródája van, úgyhogy ia katódáin a helytelen fázisú elektronok kiszűrésének a 55 valószínűsége lényegesen nagyobb. Az effajta cső előnye kézenfekvő; minthogy a,z anódát kevesebb helytelen fázisú elektron éri, az anóda kevésbé hevül fel. A csői teljesítményét tehát növelhetjük. Azonkívül 60 a hely telién fázisú elektronoknak a katódán való' kiszűrései azt jelenti, hogy a találmány szerinti -csőinél ezek az elektronok nem teszik meg az: anódához vezető egy, sőt több utat és így a rezgőkörből kevesebb 65 energiát vonnak el, mint az ismeretes csöveknél. A találmányt közelebbről a rajzon feltüntetett példakémti kivitelek kapcsán magyarázzuk el. 70 Az 1. ábra a cső- tengelyére merőleges metszetet mutat. (1) a cső anődájái, (2) a közvetve fűtött katódát, (3) a katóda íűtőszálát jelenti. A (2) katóda itten lemetszett körhengierként van kialakítva, 75 melynek közepes átmérője az (1) anóda
