122638. lajstromszámú szabadalom • Kisütőedény egymást körülzáró elektródahozzávezetésekkel

Megjelent 1 í)4<>. évi .jiimiár lió 2-;ui. ír AGYA R K f R k Í-YI Ä^S-W SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 122638. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JfiJ. 5357. ALAPSZÁM. Kisütó'edény egymást körülzáró elektródahozzávezetésekkel. Allgemeine Elektricitäts-Gesellschaft, Berlin. A bejelentés napja 1938. évi december hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1937. évi december hó 17-ike. Villamos kisüícedényeknél, kiváltképpen rövid hullámú csöveknél ismeretes, hogy az induktivitás csökkentése végett a hozzávezetéseket koaxiális csőrendszer alakjában 5 rendezik el. Az effajta koaxiális csőrendszernek a kisütiőledény falán szigetelt és vákuumot tartó átvezetése azonban lényeges nehézségekkel van egybekötve. Ezenkívül azokat a fémeket, melyek üvegből 10 vagy kerámiai anyagból való kisüleiedényeknél, illetve ilyen edényeket lezáró üveg vagy kerámiai lemezeknél vákuumot tartó átvezetésekre alkalmasak, gyakran osak nehezen, vagy 'egyáltalában nem lehet 15 csövekké alakítani, úgyhogy sok esetben az átvezetéseket az áramveaetésre váltó fémbevonattal ellátott csiüialakú kerámiai testekbóll alakították ki. Kitűnt azonban, hogy a csiő( szerkezete effajta hozzávezetésekkei 20 nehézkes és villamos szempontból gyakran kedvezőtlem. A találmány értelmében az egymást körülzáró egyes elektródabozzávezetéseket a kisütiőiedényekein, illetve azokat lezáró üveg 25 vagy kerámiai lemezen nem zárt csövek alakjában vezetjük át, hanem egyes bádogszegmenseket vagy drótokat alkalmazunk, melyeket egymástól szigetelten egymást körülzáró felületeken rendezünk el. Az ilyen 30 atveizetéseknél az az előtny adódik, hogy csői helyett, annak egyes szegmensekre való felosztása révén' lényegesen könyebben beforrasztható több keskeny sávot kell beforrasztani. Azonkívül, ha az egyes része-35 ket, pl. préselt üvegtányérban rendezzük el, az az előny adódik, hogy az legyes szegmensek között adódó hasítékokban az üveganyagot teljesen egyenletesen oszthatjuk el. További előnye az átvezetéseknek szegmensekre való felosztásának, hogy a beforrasz- ÍQ> táslioz olyan munkaanyagokat használhatunk, melyeket csak nehezen vagy egyáltalában nem tudunk csövekké alakítani. A szegmenseket hajlított vagy egyenes bádogsávokból alakíthatjuk, melyeket tetsző- 45, leges mértani ábrák formájában rendezhetünk el. Végül villamos szem pontból lényeges előnyök adódnak azáltal, hogy különböző elektródákhoz hozzávezetésekként az egyes, pl. ugyanazon kör mentén elrende- 50« zett szegmenseket használhatjuk fel, amely ellenütemű csöveknél és kiváltképpen katódahozzávezetéseknél igen előnyös lehet. A találmányt közelebbről! a rajz kap- 55,. csán magyarázzuk el, melyen több kiviteli példát tüntettünk fel. Az 1. ábra közvetve fűtött háromelektródás cső vázlatos metszete. Az (1) préselt üvegtányérban, melyhez (2)-né! a (3) 60-üvegbura van hozzáforrasztva, a találmány érteiméhen a (8, 9, 10) és (11) szegmensek vannak beforrasztva. E szegmensek elrendezését a 2. ábra mutatja. A (4) anóda hat (8) szegmenssel van összekötve; a (9) szeg- 65» mensek pedig az (5) rácsot tartják. A (10) szegmenssel összekötött közvetlenül fűtött (6) katóda belsejében van a (7) fűtőtest, melynek hozzávezetéseit a (11) és (12) szegmensek alkotják. 70« Amint azt a 3. ábra mutatja, préselt üvegtányérból vagy kerámiai lemezből való (1) lemezen át egyszer hasított (13) csőrendszerek vannak átvezetve. Görbe felü-